Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

E nehéz viszonyok közö£t az ellenkirályok egyike sem akarta párthiveit vallási üldözés által magától elidegeníteni. Ha nem támogatták a reformációt; de hevesebben nem is üldözték híveit. A török pedig, ha megkapta a rendes évi adót, a vallási ügyekbe ritkán avatkozott.

Ilyen körülmények között már korán terjedni kezdettek a Luther tanai az országban. Budán a királyi családban és az egyetemi tanárok között akadtak az első szószólói és pártfogói. Azután elsősorban az ország németlakta területein, majd pedig az Alföldön, a Tisza vidékén, a Dunán túl egész községek csatlakoztak az új irányhoz, melynek kiválóbb apostolai Stöckel Lénárd, Sztárai Mihály, Ozorai Imre, Szegedi Kis István, Dévai Biró Mátyás voltak.

Erdélyben Nagyszeben vidékén még a mohácsi vész előtt elterjedt a németországi reformáció. A mohácsi vész után Brassó vidékén az ott lakó szászok között Hontéru, János lett ez ügynek igazi apostola, aki nemcsak az eszmét terjesztette, hanem az evangéliumi egyház szervezetét is kidolgozta. Kiváló irodalmi és szervező munkásságáért „Erdély evangélistája“ címmel tisztelte meg az utókor (M. h. 1549-ben.) Brassó város példáját követte Beszterce és a többi szász város. A vegyes lakosságú vagy tisztán magyar városok a Heltai Gáspár lelkes működésére vették fel az eevangéliumi hitet. Ő írt a magyar nyelvű gyülekezetek részére az istentiszteleteket szabályozó Ágendás könyvet. így fogadták el az új hitet Kolozsvár, Nagyenyed, Dés, Torda s végül a székely városok lakói. Már Tordán az 1550-ben tartott országgyűlés kimondta, hogy „kiki az Istentől neki adott hitben megmaradjon s egyik vallás a másiktól semmi ürügy alatt ne zavartassék“. Ez a határozat a Luther-féle reformáció érdekében történt s így Erdélyben az ágostai hitvallású evangélikus egyház törvényes elismerését innen kell számítanunk. A tordai országgyűlés ezen határozatát ismételten megerősítette az 1557-ben szintén Tordán tartott országgyűlés. Ugyanezen évben lett Dávid Ferenc a magyar evangélikus egyház püspökévé.

Mielőtt a Luther tanai megszilárdultak volna, már a Kálvin-féle reformáció is elhatott a magyarok közé. Többen voltak, akik az első iránynak lelkes hívei voltak, de az utóbbinak feltűnésével amellé csatlakoztak. Azonban Kálmáncsehi Sánta Márton volt az első, aki a Kálvin ta-18