Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

nait kezdette hirdetni a magyarok között. Az oltárokat és képeket a templomokból eltávolította. Az úrvacsorát a Kálvin szellemében fogta fel s azt az oltár helyett az urasztaláról szolgáltatta ki a híveknek. Még nagyobb sikert ért el Méliusz Juhász Péter debreceni püspök. Ő átlátta, hogy működését Magyarországon csak úgy kisérheti teljes siker, ha az erdélyi magyarságot is sikerül megnyernie az ügynek. Éppen azért összeköttetést keresett Dávid Ferenccel, a magyar lutheránus püspökkel. Sikerült őt meggyőznie arról, hogy az úrvacsora kérdésében a Kálvin felfogása közelebb van a biblia tanításához, mint a Lutheré; mert az urvacsorai jegyekben nincsen valósággal benne a Jézus teste és vére, hanem azokat csak szellemileg veszik a hívek. Dávid Ferencnek ez az állásfoglalása új irányt adott az erdélyi reformációnak. Heves viták indultak meg a két nézet vallói között. A szászok a Luther, a magyarság, élén Dávid Ferenccel, a Kálvin felfogását védelmezték. Ezért Dávid Ferenc 1559- ben lemondott püspöki méltóságáról s helyébe Alesius Dénest választották meg a magyar lutheránusok püspökévé. János Zsigmond, aki maga is a kálvini irányhoz csatlakozott, 1564-ben Nagyenyedre nemzeti zsinatot hívott egybe a kérdés tisztázása céljából. A két fél kibékítése nem sikerült. Ezért megtörtént a kettészakadás. A reformátusok önálló egyházba tömörültek s püspöküknek megválasztották Dávid Ferencet. Még ugyanazon évben a tordai országgyűlés a kálvinista vallást Erdélyben törvényesen bevett vallásnak nyilvánította s annak egyházát a lutheránussal egyenlő jogokban részesítette. így a szászok és magyarok vallásilag két táborra oszlottak. Az előbbiek megmaradtak a lutheránus egyházban, az utóbbiak a református egyházban tömörültek. Egy ideig a két egyház magyar és szász néven szerepelt, bár a református egyházban voltak szórványosan szászok s a lutheránus egyházban is magyar egyházközségek.

19