Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
A Körmöczit követő Székely Miklós (1838—1843) püspök idejében az iskolai nevelést illetőleg történtek korszakalkotó reformok.. Azok a régi, hagyományos szokások, amelyek az iskolai nevelést szabályozták, már elévültek. Eddig t. i. az iskolák tanítási nyelve a latin volt. A tanárok nem részesültek megfelelő kiképzésben. Aki a kollégiumban a filozófiai tanfolyamot elvégezte, az minden további vizsga nélkül taníthatott. Ezeket „publicus praeceptor“-nak hívták s az alsóbb osztályokban tanítottak. A felsőbb osztályokban tanító tanárokat profeszszo raknak hívták. Ezeket a külföldi akadémiát végzett ifjak közül alkalmazták. A tanároknak nem voltak külön szaktárgyaik. Minden tanárnak mindent kellett tanítania, ha a szükség úgy kívánta. E mellett nem voltak tankönyvek. A tanulók kézirati jegyzetek bők tanultak, amelyeket diktálás után írtak. Az iskolák fegyelmi szabályai túl szigorúak voltak, amelyek nem vették figyelembe az ifjúság lelki világát s szükségleteit. Ugyanez a helyzet volt az egész országban. Ilyen viszonyok között választották meg 1837-ben a kolozsvári kollégiumhoz tanárnak Brassai Sámuelt, aki, akkor már ismert nevű tudós volt. Vele a nevelés ügye egyházunk iskoláiban új lendületet vett. A kollégium igazgatósága megbízta Brassait, hogy az ifjúság nevelésére készítsen az új idők viszonyainak megfelelő tervezetet. A tervezet elkészült s 1841-ben a Korondon tartott zsinat elébe terjesztették, amely azt elfogadta. Ez által új korszakot teremtett az egyházi nevelés történetében. Ez az új tanítási rendszer teljesen szakít a régi, hagyományos törvényekkel .A helyes iskolai nevelésnek legfőbb akadályát: a latint, mint az előadás nyelvét, eltörli s ez által a tanulást megkönnyebbítette. Eltörli az eddig gyakorlatban volt osztályrendszert s helyette behozta a szakrendszert. A következő évi Főtanács a nevelés egyöntetűvé tétele céljából egy állandó nevelésügyi bizottságot szervezett s a tanárok kiképzésére nézve hozott üdvös határozatokat. A tankönyvhiányon Brassai úgy segített, hogy ő maga írt ilyeneket. A tervezetét elfogadó zsinat után két évvel már hét tankönyve szerepel, amelyeket azután több is követett. E mellett a vegytani és fizikai szertárak gyarapításán fáradozott; ásványokat és növényeket gyűjtött. A könyvtárt gondjaiba vette s az összhangzó énektaní-94
