Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
tás költségeire gyűjtést rendezett. Két Ízben volt a kollégium igazgatója. Általában az ő neve és munkássága világol s bár reformtörekvései sok akadályba ütköztek, azokat mégis győzelemhez juttatta s ez által lerakta az újabb kori iskolai nevelés alapjait. Nemcsak a főiskolai, hanem az elemi iskolai nevelésen is meglátszik a Brassai- szelleme. Az ő tervei szerint 1839-ben a falusi iskolák részére új tanításmenetet állapítnak meg. Kézi könyvek írására pályázatot hirdetnek. A beérkezett dolgozatokat a nevelésügyi bizottság vizsgálta meg. Uj és eleven szellem jött be a népiskolák dohos levegőjébe. A régi, dogmatizáló rendszer helyett előtérbe nyomult a földrajz, a történelem, a számtan, az erkölcstan. A tisztán felekezeti célt szolgáló nevelés kibővült s az élet igényeihez igazodott. Még a-hittan tanításába is a felekezeti káték helyébe a Kriza-féle kis kátéval az egyetemes emberi és keresztényi erkölcsökre való nevelés gondolata vonult be. Mindezek azt mutatják, hegy itt is a Brassai széles látóköre és emelkedett szelleme érvényesült. Az 1848. évi szabadságharc viharai elsodorták az intézettől. De később, mint európai hírű tudós, nyelvész és műkritikus, sok dicsőséget szerzett egyházunknak. Székely Miklós püspöksége alatt nagyjelentőségű újítás jött be a paprendelés eddigi gyakorlata helyébe. Ugyanis a világi elem nemcsak az egyetemes egyház vezetésében, hanem mástéren is követelte a maga jogait. Ezért a különben külső rendeletre szokásba jött paprendelés helyett az 1840-ik évi bölöni zsinat behozta a nyilvános pályázattal összekötött kinevezés rendszerét, ami inkább megfelel az unitárius szabad szellemnek. Ez abban állott, hogy az egyházközség szabad választási jogot nyert két esetben: ú. m. ha a papja meghalt, vagy ha a püspök egyházi érdekből, az egyházközség panasza nélkül a papot máshová rendelte. A választás után a három legtöbb szavazatot kapott jelölt közül a püspök joga a ki ne* vezés. Ez a rendszer, még szélesebb alapokra fektetve, ma is fennáll. Székely Miklós után Aranyrákosí Székely Sándor (1843—1852) következett a püspöki széken. Jeles költő* volt, aki a magyar irodalomtörténetben jó nevet hagyott maga után. Az ő püspöksége alatt tették le a Teológiai Aka*démi alapját. Addig t. i. a kolozsvári kollégium bölcsészeti tanfolyamát végzett ifjakat alkalmazták papoknak; Az új idők haladó szelleme követelte, hogy a leendő 95
