Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
vezet kifejlesztésében nyilvánult meg. A megelőző nehéz időkben híveink sok helyen templom nélkül maradtak. Ahol voltak templomok, azok is romladozó állapotban voltak. Mihelyt szabadabb levegőhöz jutottak az egyházközségek, azonnal megindult az építés és javítás munkája. Emlékezés van róla, hogy a Lázár István püspöksége alatt 38 templom-, torony- és iskolaépítés vagy javítás történt, amit nagy részben gyűjtésből végeztek. Az újonnan épített templomok közül mind jelentőségére, mind szépségére nézve, messze kiemelkedik a kolozsvári templom. Mióta itt a főtéri s a Szentpéter külvárosi templomot elvették, azóta a hívek magánházaknál végezték az istentiszteletet. Milyen nagy lehetett az üldözés és elnyomatás, hogy csaknem az egész XVIII-ik századon keresztül nem tudtak templomot építeni ott, ahol egy időben minden templomban az egy Istenség tanát prédikálták! Azonban mihelyt az építés lehetősége megnyílott, a P .Horváth Ferenc főgondnok indítványára azonnal megindult a mozgalom az építésre. Az egyházközség pénzzé tette minden eladható vagyonát, még az arany és ezüst úrvacsorái készletének is egy részét. Felhasználták az államtól elvett javaik címén kárpótlásul kapott 5000 frtot. Sőt segítségül jöttek a Lengyelországból ide telepedett szociniánusok eladott imáházuk árával. Ők időközben elmagyarosodtak s vallásilag is átalakultak, úgy, hogy innen kezdve teljesen magyar unitáriusokká lettek. Ezen kívül egyesek nagy áldozatokat hoztak, sőt országos gyűjtést indítottak. így épült fel négy év alatt, 1792—1796-ig az a szép és merész ivezetn templom, amely ma is méltó büszkesége egyházunknak. A templomok mellett az iskolák voltak őseink gondoskodásainak a tárgyai. A kolozsvári főiskola, amely az egyházközség által a Belső Magyar-utcában adományozott telken 4 földszinti és 2 emeleti szobában, 1716-ban nyílott meg, la*sankint szűknek bizonyult. Kiszélesítése céljából sikerült még három szomszédos kis teleknek a megvásárlása. Az iskolai helyiségeket maguk a tanulók bővitették. Vesszőből fontak újabb szobákat s azokat vályoggal megtapasztották. Az ablakokat előbb lantornapapirral, utóbb üvegkarikákkal látták el. Ezen a nyomorúságos helyzeten kívánt segíteni P. Horváth Ferenc főgondnok, amidőn 1779-ben felhívást intézett az esperesekv hez és felügyelő-gondnokokhoz, amelyben leírja, hogy az iskola-ház roskadozó félben van s kéri, hogy az újraépí-88
