Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
téshez szükséges segélygyüjtésben személyesen működjenek közre. Hiszen nincsen senki, akinek érdeke ne volna az építés, ,,mert — amint írja — ha tanító-házunk nem leszen, se fiaink, se atyánkfiái, se papjaink tanítottak nem lesznek, mely szegény társaságunknak elapadását szerezné“. Az adakozást ő maga 100 magyar írttal kezdette meg. A jó példa hatott.' A főgondnok lelkes felhívása meghozta gyümölcsét. Annyi adomány gyűlt össze,, hogy abból 1780-rasikerüjt/Kolozsvárf a; harmadik főiskolát egy emeletre fölépíteni. A következő évben kezdetét vette a második emelet építése, amit 1806-ban fejeztek be. A XVI-ik században alakult iskolák közül a kolozsvári főiskola mellett csak a tordai közép tanoda és a torockói pártikula maradt meg az üldözések után. Az előbbi első helyisége ott volt, ahol jelenleg az unitárius templom van. Azonban miután 1721-ben az ősi templomot Tordán is karhatalommal elvették, a templom nélkül maradt hívek az iskolában kezdették tartani istentiszteleteiket. Az iskola lassankint átalakult templommá s helyébe 1784 táján építettek fából egy 4 szobás iskolát. Későbben, 1797-ben-megtoldották még 8 szobával s ugyanakkor építették újra a rektori lakást. A tordai középiskola is, mint a kolozsvári, hosszas idő keresztül a városi tanács felügyelete alatt állott, míg 1679-ben az egyetemes egyház hatáskörébe ment át, A torockó pártikulát Torockó bányaváros tartotta fenn s szegény tanulóéit a hívek segélyezték. Régi vágya volt az unitáriusoknak, hogy a Székelyföldön is iskolát létesítsenek, melyet a székely unitáriusok könnyebben megközelítsenek. Még 1712-ben hozta javaslatba Biró Sámuel, hogy Udvarhely, Háromszék, Marosszéken és Küküllő vármegyében egy-egy pártikula alapíttassék. Azonban az akkori idők nem voltak alkalmasak a terv kerestzülvitelére. 1793-ban megújult a régi vágy. Ekkor P. Horváth Ferenc javaslatot tett Székelykeresztúron egy középiskola létesítésére. Bár a szomszédos egyházkörök lelkesültek a gondolatért, mégis az építés a szegénység miatt nehezen indult meg. Míg végül az iskolaügyet Abrudbányai Szabó Sámuel vette a kezébe, aki külföldi tanulmányútjáról haza térve, maga kérte, hogy a tervbe vett iskolához tanárnak neveztessék ki. Lázár István püspök személyesen iktatta be hivatalába 1796-ban. Azután bejárta a Székelyföldet. Mindenfelé adakozásra buzdította a híveket s maga is csekély fizetéséből áldozott. A püspök vizsgálatai alkalmával gyűjtött e 89
