Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

tását alig két hónappal élte túl. A háborúk miatt még püspökválasztó zsinatot sem lehetett tartani. Emiatt a Járai hatála után két évig üresen maradt a püspöki szék. Ekkor megválasztották Koncz Boldizsárt (1663—1684).

Koncz Boldizsár súlyos körülmények között foglalta el az unitárius püspöki széket. A szegénység- és nyomorúsággal az erkölcstelenség kapott lábra az országban. Az unitáriusok a hosszas üldözések alatt le voltak verve, meg voltak félemíítve. Valóban prófétai erélyre és bátorságra volt szükség, hogy a romok között új élet induljon meg. Koncz Boldizsár erős akarattal kezdett a nagy munkához. Első feladata volt, hogy az elpusztult egyházközségeket rendbe hozza, mert jól tudta, hogy ezek nélkül nincsen egyház. Ebből a célból 1672-ben olyan törvényt hozatott, amely a népesebb egyházközségekben megtiltotta a tanítóknak a nősülést. Azonban ez a nőtlenségi tilalom kapcsolatban van egy másik, akkor érvényben volt egyházi szokással. Ugyanis az unitárius belső emberek pályájukat a tanítósággal kezdették. Legalább három évig mindenki köteles volt iskolamesterséget vállalni s csak a három év letelte után léphetett át a papságra. így ez a tilalom 'csak erre a három évre vonatkozott. Ugyancsak az egyházközségek biztosítása indította arra is, hogy letegye alapját a képviseleti alapon nyugvó egyházi gyűlésnek. Eddig t. i. az volt a törvény, hogy zsinatokon minden pap és tanító köteles volt megjelenni. Ez most nagy nehézségekbe ütközött; mert a háborúk alatt megromlott közlekedési viszonyok nagyon megnehezítették az utazást; de másfelől az egyházközségeket sem volt tanácsos teljesen pásztor nélkül hagyni. Ezért rendeletet adott ki, hogy ezentúl az egyes egyházkörökből csak bizonyos számú képviselők kötelesek a zsinatokra utazni. így indult meg a képviseleti alapon nyugvó zsinat, amely azóta részletesen kidolgozva, ma is gyakorlatban van. öz alapon Kissároson tartották meg az első zsinatot 1669- ben. Püspöksége alatt ismét megújult a szombatosok üldözése. Apafy Mihály fejedelem az országgyűlésnek jelentést tett arról, hogy a szombatosság még mindig nem szűnt meg az országban, sőt „titkos színek alatt naponkint gyarapodik“. Ezért javasolta egy bizottság kiküldését a szombatosság ügyének tisztázására, sőt azt is kérte, hogy azoknak a szombatosoknak utódai, akik I. Rákóczy György idejében kényszerűségből a református vallásra tértek, de időközben azt elhagyták, most kötelesek legye-70