Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

nista érzelmű ember volt. Udvarában nagy befolyást szereztek a legkiválóbb ref. lelkészek és tanárok, akik többnyire külföldről jöttek be Erdélybe s a vallási türelmetlenség jellemezte őket. Ez a türelmetlenség nyomta reá bélyegét egész uralkodására. A külföldi protestánsokkal szoros kapcsolatot tartott s a M«ei- békekötés által a magyarországi protestánsok szabad vallásgyakorlatát biztosította. Itt bennt az országban a ref. egyházat erősítette s azt, mondhatni, államvallássá tette. De a kát# és unitárius egyház annál több veszteséget szenvedett alatta.

Az unitáriusok üldözésére ismét a szombatosság szolgáltatott alkalmat. Ugyanis a Bethlen Gábor által mármár elfojtott zsidós irányzatot ismételten felújította Pécsi Simon. Ez a férfi állítólag Pécsről került Erdélybe, Szenterzsébetre tanítónak, ahol az Ősi András fiait is tanította. Már itt megismerkedett a szombatos vallással. Ősi, fiainak halála után, Pécsit fiának fogadta s minden vagyonának örökösévé tette. Ilyen tekintélyes vagyon birtokában Pécsi külföldre ment, hogy ismereteit gyarapítsa.. Onnan hazatérve, politikai pályára lépett, ahol szép siker és előhaladás kisérte szorgalmát. A különböző fejedelmek udvarában nagy befolyáshoz jutott, sőt a Bethlen Gábor idejében egész a kancellárságig felvitte s Komis Judith főúri nőt vevén feleségül, Erdély kiválóbb nemes családjaival kapcsolatba került. Azonban a 30 éves háború kezdetén a fejedelem Pécsit egy hadsereg élén a csehek segítségére küldötte. Pécsi lekésett a döntő ütközetről. Ezért a fejedelem előtt gyanúba keveredett és kegyvesztett lett. Sőt a szamosújvári várba záratott. Közben felesége is meghalt. A kettős csapás súlya alatt a szombatos vallás emléke újult fel lelkében, amelyet fényes világi pályáján könnyen felejtett. Börtönéből kiszabadulva, a szombatos vallásnak lett apostola. Mind a nép, mind a főnemesek között számos követőre talált. A szombatosság újra fellángolt s tüze az unitárius egyházat is megsemmisítéssel fenyegette.

Ugyanis az unitáriusok Rádeczki Bálintnak 1632-ben bekövetkezett halálával kimondották, hogy jövőre csak magyar ajkú püspököt választanak, akit a köznép is könynyen megért. E határozat ellen a szász unitáriusok tiltakoztak ugyan, de a magyarok ragaszkodtak ahoz. A Rádeczki halála után a kolozsvári szász egyházközség egyik papja: Ráv Mátyás óhajtott volna püspök lenni, de a fenti határozat miatt neki ez nem sikerült, mert a magyar uní-50