Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

lyek a hittani kérdések feszegetésével s különösen a Krisz­tus nem imádása tanához való ragaszkodással érhetnék az egyházat. Előterjesztett egy hitvallást négy pontban, amely a szociniánizmus értelme szerint szólott a Jézus Istenségéről, imádásáról, segítségül hívásáról és a Krisz­tus országáról. Ezt a hitvallást, ha nem is meggyőződés­ből, de a külső viszonyok kényszerítő hatása alatt, a jelen­voltak egyhangúlag elfogadták. E hitvallás a Dávid Fe­renc tiszta unitárizmusát visszafejlesztette ugyan; de az akkori közhangulat mellett mégis üdvös lépésnek kell tar­tanunk az egyház megmentése érdekében. Sőt későbben is jó szolgálatot tett az egyház hitelveinek a külvilággal szemben való igazolására. Ugyanezen zsinaton a hitelvek megállapítása mellett az egyházi szervezet tovább építéséről is gondoskodott Blandrata. Az egyházi ügyek intézésére egy 24 tagból álló tanácsot (consistorium) állíttatott fel, amelynek helyes voltát mind az akkori körülmények, mind a későbbi ese­mények igazolták. Ugyancsak ezen a zsinaton határozták meg, hogy a rennforgó vitakérdések és újítások fölött se magánlag, se nyilvánosan senki vitatkozni ne merészeljen. A papok a szószékről a népet haszontalan véleményekkel ne zavarják, hanem inkább jó'cselekedetek gyakorlására serkentsék. Prédikáció előtt való imádkozásnál a ,,Mi Atyánk“ tartassák meg. Egy pap se változtassa meg he­lyét a superintendens és a consistorium híre nélkül. Egy­ben ígéri a consistorium, hogy az egyházi élet más kérdé­seire nézve rövidesen szabályzatot készít s azt zsinat elébe terjeszti. Egy másik intézkedése Blandratának az volt, hogy a Dávid Ferenc elítélésével megüresedett püspöki székre, a zsinat megkérdezése nélkül, rfunyadi Demeter kolozsvári prédikátort ajánlotta, kit Báthory Kristóf meg is erősített hivatalában. Ez az eljárása önkényű volt, mert ez által a csak nem régen kapott püspökválasztási jog már az első alkalommal csorbát szenvedett. De tekintettel arra, hogy a püspökválasztás abban a bizonytalan helyzetben nagy megrázkódtatással járhatott volna s a válságos helyzet­ben levő egyházra veszedelmet hozhatott volna: Blandra­tának ez az eljárása az egyház javára szolgált. Evvel el is tűnik a nyilvános egyházi szereplés teréről az a férfi, akinek az erdélyi reformáció történetében el­évülhetetlen érdemei vannak s aki a szociniánizmust Er-42

Next

/
Oldalképek
Tartalom