Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
lsen pedig bölcs mérsékletével és nemes uralkodó erényeivel az egyensúlyt annyira fenntartotta, hogy Erdély a vallásszabadság klasszikus földje lett. Mert amíg Európa többi országaiban börtönökbe zárják, máglyára hurcolják s inkvizícióval gyötrik a reformáció híveit, addig a János Zsigmond országában, ha vannak is egyes kilengések, egyik országgyűlés a másik után hirdeti és biztosítja a teljes vallásszabadságot. Maga a fejedelem, annyi más korabeli gondolkozó emberrel együtt, átment a reformáció különböző fokozatain. A gyulafehérvári második hitvita után unitáriussá lett. Már említettük, hogy a gyulafehérvári királyi nyomdát az unitáriusoknak adta, ami olyan nagy szolgálatot tett a vallási és nemzeti irodalomnak oly időben, amikor az országban lévő másik két nyomda ilyen célból nem állott rendelkezésre. Kolozsvárt az Övárban lévő nemzeti iskolát, melyet eddig a város tartott fenn, az unitáriusoknak adta •át. Őket segítette abban, hogy ez iskolában a legjelesebb bel- és külföldi tudósokat alkalmazzák tanárokul, ami által ez az iskola Erdély legjobb nevű intézete volt. Iskolát alapított Nagyenyeden. A gyulafehérvári iskolát pedig, a külföldi hasonló intézetek példájára, Akadémiává akarta átalakítani, hogy abban Erdély ifjúsága a legmagasabb kiképzést megnyerhesse. Ebből a. célból Blandrata Györgyöt külföldre küldötte hasonló intézetek tanulmányozására. Azonban terve kivitelében korai halála megakadályozta. Nemcsak az unitárius vallásnak volt pártfogója és támogatója. Országa minden népének a lelki békéjét védte és oltalmazta. Gyulafehérvárt a katlfolikus istentisztelet, szabadságát biztosította oly időben, amikor már alig voltak katolikus hívők. Az 1566. évi országgyűlésben határozatot hozatott arra, hogy ,,a románok közül a bálványozás kitöröltessék és az Isten igéje hirdettessék“. 1569-ben pedig az erdélyi román püspöknek Lámkereken egy házat ajándékozott „Isten igéjének nemzete között hirdetésében tanúsított lankadatlan munkásságáért“. Udvarában jeles bel- és külföldi tudósok, művészek szives otthont és meleg pártfogást találtak. Sőt arra is volt gondja, hogy külföldön utazó alattvalói ott megfelelő támogatásban és védelemben részesüljenek. Mozgalmat indított olyan irányban, hogy a hazai tudományosság emelése céljából tanuló ifjak küldessenek ki olaszországi egyetemekre. Kár, hogy e nagyrahivatott és nemesen gondolkozó 28
