Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
fejedelem testileg gyönge és beteges volt. Minden jó szándékát és nemes tervét végre nem hajthatta. Mintha érezte volna, hogy maga nem sokáig iehet őre és védelmezője az általa megismert igazságoknak, 1571 január 1-re országgyűlést hivott Marosvásárhelyre, hogy ott gondoskodjék olyan törvényről, mely a vallásszabadságot halála után is, minden félreértés ellen biztosítsa. Az országgyűlés a vallás ügyében a következő határozatot hozta: „Minthogy Krisztus Urunk parancsolja, hogy először az Istennek országát s annak igazságát keressük, az Isten igéjének hallása és prédikálása felől végeztetett, — hogy az Isten igéje mindenütt szabadon prédikáltassák, az Confessioért senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgatók“. Ez volt uralkodása idejében az utolsó vallásügyi törvény, amellyel az unitárius vallást ismételten a törvényesen bevett vallásfelekezetek sorába iktatták s így lett Erdélyben négy „reeepta religio“, ami e kis ország fennmaradásának egyik legerősebb biztosítékává vált. A marosvásárhelyi országgyűlés után a fejedelem nagybeteg lett és ugyanazon év március 14-én meghalt. Az egykorú krónikaíró (Borsos Sebestyén) így jellemezte: „Ez istenfélő és tökéletes keresztény fejedélem vala, kinél drágálatosabb fejedelem nem vala, ki az Isten igéjének olyan tudakozója lett volna. Ez a tanítóknak nemhogy rontója lett volna, de inkább nagy oltalmára volt. Noha ő az egyedül való Atya Istenről és annak Fiáról igaz vallásban vala, egyik fél tanítóit is nem háborgatja vala, a Krisztusnak tanítása szerint azoknak kigyomlálását az Isten igéjére hagyta vala, mely Isten igéje őket naponkint irtogatja vala“. 9. Az unitárius vallás elterjedése és az egyház szervezése Erdélyben. Az unitárius vallásnak részint a sajtó, részint a vitatkozások által elhintett magvai kedvező talajra találtak Erdély földjében. Dávid Ferenc mellett kiválóbb apostolai voltak: Basilius István, Sztárai Miklós, Csázmai István, Övári.Benedek, Gyulai Pál és Heltai Gáspár. Kolozsváron négy magyar és egy szász unitárius egyházközség alakult. Kolozsvárról hullámgyűrükben terjedt el az erdélyi magyar városokban: Tordán, hol két egyházközség volt, Nagyenyeden, Désen, Gyulafehérvárt, Marosvásárhelyen, Abrudbányán, Toroekón, De ezek mellett a kisebb vidéki 29
