Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

Hittani rész - III. Szertartási rész

IV.

alkotmányi rész.

Az unitárius vallás az 1568. évi tordai és 1571. évi marosvásárhelyi országgyűléseken hozott törvények alapján, valamint Románia új alkotmányának 22. §-a szerint törvényesen bevett vallás s mint ilyen, a-törvények korlátái között önkormányzati joggal biró egyházat alkot. Mihez képest:

a) mint bevett vallásnak joga van, hogy követői

1. Egyházközségeket (ekklézsia) alapítsanak, templomokat építsenek s azokban isteni tiszteleteket tartsanak. És valamint az eddig alapítottak, úgy az ezután bármikor is alapítandók és építendők birtokában senki által meg nem nem háboríttathatnak.

2. Temetkező helyeket állíthatnak s halottjaikat az ezt szabályozó rendőri szabályok szemelőtt tartása mellett, akármely helységből elvitethetik s ottan is nyilvános szertartással eltemettethetik.

3. Papjaiknak szabad bemenni akármely városba, faluba, kórházba, börtönbe s akármely másvallású jószágába és telkére betegeik látogatására, vigasztalására, a halálra leendő elkészítésére és szertartásuk szerinti eltemetésére, valamint szintén esketések és keresztelések véghezvitelére, anélkül, hogy másvallású papnak ebbe legkisebb beleszólása lehetne.

4. Más válásra léphetnek és viszont másvallásuakat átvehetnek az erre vonatkozó országos törvény megtartásával; vallásváltoztatásra azonban kényszeríteni senkit sem szabad.

b) Az önkormányzási jognál fogva az unitárius vallás hívei

1. Püspökeiket szabadon megválaszhatják, a megerősítés joga az uralkodó fejedelmet illetvén.

2. Egyházi és világi személyekből álló egyházi közönséges gyűléseket tarthatnak, ezeken közmegegyezéssel törvényeket alkothatnak s egyházi dolgaikat is azok szerint függetlenül kormányozhatják.

134