Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
IV. Egyházalkotmányi rész
3. Püspökeik és espereseik az egyházközségeket szabadon vizsgálhatják. 4. Elemi iskolákat, gimnáziumokat és kollégiumokat alapíthatnak s a nevelés és oktatás ügyét azokban az ide vonatkozó országos törvények szem előtt tartásával keblileg intézhetik. 5. Kegyes alapítványokat tehetnek és fogadhatnak el s valamint magukat az iskolákat, úgy azoknak alapítványait elfoglalni vagy más vallások alapítványaival összeolvasztani nem szabad. 6. A vallásos könyvek kinyomatására nézve sajtószabadsággal bírnak. Miután azonban az önkormányzati jog rendesen közigazgatási és törvénykezési hatalomban nyilvánul, szükséges ezekről külön szólani. A) A közigazgatásról Az unitárius egyház közigazgatási hatalmát egyes egyházközségekben a kebli, egyházkörönként egyházköri s egyetemlegesen úgynevezett hatóságok által gyakorolja. I. A kebli hatóságnál fogva minden önálló egyházközség magamagát igazgatja a köri hatóság egyenes és a központi hatóság főfelügyelete alatt. Nevezetesen: 1. Közgyűlése által, melynek minden kepefizető, vagy ahol kepefizetés nincs, minden önálló, teljes kort ért férfi tagja: papot, iskolamestert vagy énekvezért, kebli gondnokokat, egyházfiakat és presbitériumot választ az egyházi törvényeknek idevonatkozó határozatai értelmében. 2. Saját vagyonát önmaga kezeli, amiről azonban számadással tartozik a felette álló egyházköri hatóságnak. Birtokából azonban valamit eladni vagy elcserélni csak a központi hatóság engedélyével lehet. 3. Iskolát tart, melyben a gyermekek az országos törvények által megszabott elemi oktatást nyernek. 4. Gondoskodik arról, hogy a belső emberek s általában fizetéses hivatalnokai egyházhatóságilag megállapított fizetéseiket pontosan megkapják. E tekintetben a polgári hatóság segélyét is igénybe veheti. 5. Az egyházköri közgyűléseken belső emberei által képviselteti magát. Esperesek, köri jegyzők és gondnokok választására szavazatával befoly. 135
