Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

Hittani rész - III. Szertartási rész

széddel való ünnepélyes átadásából. Hasonló jelentősége van az orgona- és harang-szentelésnek. A zsinati főtanácsi gyűlések is meghatározott ünne­pélyességekkel vannak összekötve. És pedig a zsinatot megelőző szombaton, amikor már a zsinati tagok a zsinat­tartás helyére megérkeznek, a délutáni órákban a hely­beli lelkész imájával ünnepélyes istentisztelet tartatik. Vasárnap a püspök által kinevezett lelkész vagy tan«jr mond zsinati imát és beszédet. Ezt követi a rjUspöknek a zsinati gyülekezethez intézett üdvözlő beszéde s az ünne­pélyt Ürvacsoraosztás zárja be. Hétfőn ismét rendes ’istentiszteletet tart egy e végre kinevezett lelkész vaígy esperes. Ezt követi az újonnan kinevezett lelkészek felszentelése, ami korábban csak zsinatokon, történt, de újabb időben a zsinattartás külső nehézraégekbe ütközvén, rendes évi főtanácson is elvégez­tetett. Ez a következőképpen megy végbe: az új lelkészek palástosan a templom piacán helyet foglalnak. A püspök beszédet intéz hozzájuk, melyben a lelkészi hivatás szent­ségére, terheire és örömeire figyelmezteti s hivatásuk lel­kiismeretes betöltésére buzdítja. Ezután felszólítja őket, hogy feleljenek, készek-e a papi hivatalt elvállalni és azt híven folytatni? Amire igennel felelvén, az egyházi fő­jegyző a kinevezés sorrendjében előhívja őket, hogy ne­veiket az e célra készített jegyzőkönyvbe írják be. Ami megtörténvén, a főjegyző után elmondják a következő papi esküt: „Én, N. N. esküszöm az egy igaz élő Istenre, menny­nek és földnek teremtőjére s adott írásom erejénél fogva ígérem és fogadom, hogy én egyházi hivatalomban, az Istentől reám bízott nyájnak nemcsak az idvezítő tudo­mánnyal, hanem teljes tehetségem szerinti szent élettel is elöljárója leszek; és azon az úton, amely a lelkek örök idvességére vezet, józanul, igazán és szentül élve, elől me­gyek; azok közül, amik szentséges vallásunk javára tar­toznak, semmit el nem mulasztok, és semminemű terhes szolgálatot, ha szintén egészségem, földi javaim s életem veszedelmeztetésével volna is egybekötve — csakhogy a kegyességgel párosult mennyei igazságnak nevekedésére s előmenetelére szolgáljon — ki nem kerülök. Azoknak, akiket vallásközönségünk Isten kegyelmével, elöljáróim­nak rendelt, az egyházi törvények értelme szerint, minden vonakodás, zúgolódás és ellenszegülés nélkül engedelmes­ül

Next

/
Oldalképek
Tartalom