Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
tartjuk, aki legtisztábban megértette s teljes mértékben megélte Isten akaratát, amiért méltán mondhatta magáról: ,,Én és az Atya egy vagyunk“. Azonban sem életében, tanításaiban, sem a róla való tudósításokban nem találunk semmi alapot arra, hogy őt az emberek közül kiemelve, Istenné tegyük. Ember volt születése, fejlődése, szenvedései és halála szerint. De ha lehet azt mondanunk, tökéletes ember, aki a kísértések minden ostromát diadalmasan kiállotta. Emellett cselekedeteit'olyan vallási, szellemi és erkölcsi erők irányították, hogy élete méltán lehet a mi példányképünk, amelyet megvalósítani legfőbb hivatásunknak ismerünk. Tanításaiban pedig az Isten akarata nyilvánult meg. Azokban a vallásnak és erkölcsnek minden időkre szóló legbiztosbb fundamentuma van letéve. Aki arra épít, az kősziklára épít, amelyen az idők viszontagságai nem győzedelmeskedhetnek; mert az ég és föld elmúlhatnak, de az ő beszédei el nem múlnak. Tanításai által egy lelki országot kívánt alapítani, amelyet Istenországának nevezett. Az az ország ez, amelyben a szeretet, jóság, béke és testvériség fűzi egy családba az embereket; amelyben nincsenek uralkodók és elnyomottak. hanem a szabadság és egyenlőség lobogója alatt küzdnek polgárai a szép, jó és igaz örök eszményeiért. Ezért Jézust tekintjük a mi vallási és erkölcsi életünk legfőbb vezérének. Minél közelebb juthatunk hozzája s minél többet megvalósíthatunk életéből és tanításaiból: annál inkább betöltöttük hivatásunkat e földön s előkészítettük a mennyi üdvösségünket. Igaz az apostol mondása: „Senki sem vethet más fundamentumot, mint amely egyszer vettetett, mely a Jézus Krisztus“. 3. A szentlélekröl. A szentlélek Isten lelkének megnyilatkozása s munkás tevékenységre indító ereje az emberi öntudatban. A szentírásban most galamb, majd tűz által van jelképezve. Neveztetik erőnek, szeretetnek, józan elmének, igazság lelkének. Mindezek azt a széleskor# befolyást fejezik ki, amelyet a szentlélek gyakorol az emberi lélekre. Kihat ez a befolyás az értelemre, melyet megtisztít; az érzelmekre, melyeket megnemesít; és az akaratra, amelyet szent célok és istenes eszmék szolgálatába állít. Szóval vezeti és irányítja az ember egész lelki életét. Ez a szentlélek vezette a prófétéákat, akik népüknek világító szövétnekei voltak; ez lelkesítette az apostolokat, akik életük kockáztatásával is bizonyságot tettek az igaz-130
