Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

léje két munkatársat a Dániel Gábor és Berde Áron főgondnokok személyében. Az így megalakult új vezetőség irányítása mellett indult meg az egyházépítés és fejlesztés munkája.

Az idők hangulatának a változását mutatja az, hogy 1877-ben egy római katholikus főúr, Br. Baldácsy Antal a magyarországi protestáns egyházkerületek és köztük az unitárius egyház javára teszen fejedelmi alapítványt, ami által közelebbi összeköttetésbe jöttek egymással. Többé nem kellett rejtegetni a Dávid Ferenc szellemét. Az új kor igazságot szolgáltatott a nagy mártírnak. Mit 300 év leforgása alatt nyilvánosan nem tehettek hívei, 1879-ben Székelykeresztúron nagy lelkesedéssel és ünnepélyes külső keretek között ülték meg a nagy egyházalapító halálának, 300-adik évfordulóját. Nem csupán a magyar unitárius egyház ünnepe volt ez. Együtt ünnepeltek az angol és amerikai hitrokonaink, akik személyes kiküldötteik által vettek részt benne, magukkal hozva több szabadirányú vallásos egyesület üdvözlését.

A kedvező külső körülmények mellett szabadon terjeszkedhetett az egyház. Budapesten alakított fiók-egyházközség 1881-ben önálló egyházközséggé alakult s a Derzsi Károly tordai tanár személyében lelkészt kapott. Az ő lelkes törekvése mellett megindult a templomépítési mozgalom. A gyűjtés folyt s a kérdés állandóan napirenden volt. A végén egy vállalkozó jelentkezett, aki azt az ajánlatot tette, hogy a fővárostól kapott telken hajlandó 50 évi használati jog biztosítása mellett egy két emeletes házat s benne a szükségnek megfelelő templomot építeni. A templomot díjtalanul bocsátja az egyházközség rendelkezésére, s 50 év múlva az egész ház az egyházközség tulajdonába megy át. Az egyházközség az ajánlatot elfogadta s így épült fel a templom, melyet Ferencz József püspök 1890-ben fényes ünnepség keretében szentelt fel. A budapesti egyházközség szervezkedési és építkezési mozgalmaival egy időben alakultak Magyarország ama helyein, ahol a XVI. században el volt terjedve ez a vallás, unitárius egyházközségek. így Hódmezővásárhelyen, Orosházán? Mezőberényen, Füzesgyarmaton, Dévaványán. A Dunántúl Polgárdiban és Magyarladon.

Az erdélyi részekben, különösen a városi helyeken alakultak és szervezkedtek unitárius egyházközségek. így Brassóban, Fogarason, Sepsiszentgyörgyön, Nagyszeben-107