Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)

Bevezetés

nyugszik a ellenszegülése által saját összeomlásé* sietteti.

A magyar nemzet nem érzette ugyan a rom.szent szék uralma. súlyát a« anyagiakban annyira, mint más nemzetek, mert a piacetum hatalmasan védelmezte s a romai pápák minden törekvések mellett se

i»

gyakorolhattak e nemzetre akkora befolyást, mint másokra, de annál nagyobb méltat la tikodé a sál kellett érezniük, szellemiekben.

Ezért midőn'a Luther tana köziekbe is elhatott, ámbár a törvényhozás annak terjedését kemény törvényekkel gátolni kivánta is, mindamellett számos követőkre talált. Sőt midőn a Luther által megkezdett reformatiot Zvingli és Kálvin tovább vitték, egy nagy része átment a Kálvin tanára. Miszerint nemzetünk történelme második

korszaka végén mér három vallást találunk a magyar nemzet kebelében:

, » *

a romai ce tholi cat, a luthora^nat és re forma tát.

5-.$ . Az unibária vallás.

Az elfogulatlan és anyagi érdekekkel meg nem maszlagölt ész a vallásos hitelvekben is tisztább meg tisztább fogalmákra vágyik. Hihetőleg ezen magasztos vágy által ihletve Lellus PQcinus társaival kik közül csak Blandrsta Györgyöt említjük, .^ISéS táján Olaszországban megújította a Yaldiak tanát, melyet 1150 körül Vald Péter kezdett veit térjeszteni Franciaországban s a melynek első czikkelye ez: Hisszük* hogy az Isten csak egy legyen, ki lélek, minden látható és

M ' vV .

láthatatlan dolgoknak teremtője, megtartcjá, mindenek felett és mindenekben s mibennünk is van, s lélekben és igazságban imádandó!!

Ezen tant az inquisitio tüstént üldözőibe vetté s ezért hirdetői szétszóródtak, menekült, kiki hová lehetett, Schvaizba, Német, Morva, Lengyel- és Törökországba. Socínus és Blandrata Len*-