Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)
Bevezetés
-.13 -gyelországban találtak- menedéket, Socinus onnan többféle utazásokat tevén, végre meghalt, de Blandrata folyvást Lengyel országban maradván, mint orvos megnyerte az akkori lengyel király, Zeigmond kegyét hí a ennél fogva lehetségessé vált neki tanát terjeszteni, mely különb'<1- “ sen Krakkóban és vidékén csakhamar oly terjedést vett, hogy követői nyilvános eklézsiákat alakítottak. Az erdélyi fejedelmi és lengyelhoni királyi udvar közti rokonsági viszonynál fogva a két udvar közt kölcsönös»közlekedés lévén, Blandrata is meglátogatta több versen Erdélyt oly lengyelekkel együtt, kik mér az Ő tanát követték, ezen az utón Dávid Ferenez, ki az akkori erdélyi fejedelem: Zsigmond udvari papja volt, megismerkedvén Blandrata Györggyel és tanával,azt elfogadta, elfogadta azt kés5bb maga a fejedelem is s ennek példájára a főbb urak nagyrésze és Dávid Ferenez erőhatos/?/ szónoklatai következtében Kolozsvár egész Így terjedt el a magyar nemzet közt történelme harmadik korszakában az a vallás, mely Unitárius* vallás nevezet* alatt Erdélyben ma is fenn áll és a melynek mi magunk is követői vagyunk. Eszerint már a magyar nemzet közt a negyedik vallás Is elterjedvén, négy vallást hozott át történelme negyedik s mostan is folyamatba lévő korszakába. A világ történelem tanúsítása özerint a a trónok érdekében tömérdek vérpatakok folytak, de tenger az, melyet az emberek vallásos bőasültségből - mellőzve a többit - csak a keresztes hadjáratok és 30 éves háború folyama alatt is ontottak. Az unitária vallás terjedését senki sem támogatta fegyveres kézzel, csupán a felvilágogodott ész vívta ki annak diadalát és követőinek bazgósága, hő ragaszkodása, közszelleffif, áldozatkészsége s egyetértése tartotta fenn
