Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)
Bevezetés
melyet a török császárok, Ausztria ura 1 kodéi, mint egyszersmind M. ország királyai és Erdély fejedelmei egymás közt és egymás eilen folytattak, és a melynek «lanindoka volt a töröknek Magyarországbóli kirekesztése és a magyar korona tartományainak s következőleg Erdélynek-is az Austria! ház felsősége alatti egyesítése. 9 ■ Negyedik korszak./: 1691-18&6-ig ,mitcor dolgoztatott ■ */ Nesftzeti alkotmányi rokonság, a£ alaptörvények s azokoe alapúié' szabadság ugyanazonpssága, az öufentartás közös küzdelmei közöa örömök, » közös szenvedések emléke, családi s baráti összeköttetések testvéri szeretettel vonzották Erdélyt Magyarországhoz, mind ezen viszonyoknak az elválás általi szétszakadása fájdalmas sebet hagyott ., l • '• " •' * maga után a nemzet kebelében, mely folytonosan vérzett a nemzeti fejedelmek korszakán keresztül a enyhülést csak a viszont! egyesülésben ■ i ' •*. találhatott, A török zsarolásaid a szakadatlan háborúk, a folytonos pártoskodások s ezek mieíVt a népesség leapadása és elszegényedése kifárasztották az elméket és érlelték a viszont - egyeeillés óhajté- 3 át, — Ezen közérzület végre I. Apafi alatt annyira nyilvánult , hogy a török pártfogás felmondása és Ausztria oltalma elfogadása feletti alkudozásokat előbb ugyancsak titokban, de később nyilván megkezdették és I, Apafi alatt 1684,1685,1686,158*7,1688-nan és azután ■ «1 II* Apafi alatt 1690 és 1691-ben többféle szerződések és szerződési tervek készültek, melyeknek eredménye létt az 1691-ben december 4-ről kiadott úgynevezett Leopoldinum Diploma, mely 18-pontban azon alapfeltételeket foglalja magában, melyeken Erdélynek az ausztriai ház alá menetele gyökeredzik^ Ezek szerint'Erdély felmondván a török porta oltalmát
