Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)
Bevezetés
- 7 -és elfogadván Ausztriáét, minek utána Leopold a magyar seregek segítségével a törökön teljesen győzedelmeskedett, 1699-ben megköttetett a karlovicsi béke, mely alkalommal a Török lemondott Erdélyről, II, Apafi pedig 3éesbe msnt lakni Római szt.Birodalmi Berezegi czimmel és 10.000 frt. évi nyugdíjjal, így lett vége a harmadik korszaknak s kezdődött magja a negyedik, mely most is tart* Azonban midőn Erdély at ausztriai ház alá ment, ezáltal nem oivadott össze Magyarországgal egy polgári állammá, mint volt a második korszakban, hanem csak annyiban Jött közelebbi viszonyban Magyarországgal, hogy a ki az ausztriai házból Magyarország királya volt, annak kellett lenni Erdély fejedelmének is, a kormányzási külön rendszer és külön törvényhozás mind Magyarországra, mind Erdélyre nézve külön fenn maradt,ttgy aint volt a harmadik korszakban. A közelebbi három évtized alatt a szorosabb egyesülés eszraéjJ foglalván el az elméket mind Magyarországon, mind Erdélyben, sok parlamentáris harcz után 1848-ban létrejött azon törvény, mely Erdélyt teljesen országhoz csatolta s ekkor Erdély külön törvényt;ozása megszűnt és beolvasztatott M.Ország törvényhozásába. De ez-a közös törvényhozás csak olyan vala, mint egy mulékony fér.y. 1848-ban összehi- 7atott ugyan a* országgyűlés Festre, de kiütvén az a forradalom, melynek szemtanúi voltunk, elseperte mindazt, amit e nemzet elődei ezer esztendőn keresztül alkottak volt s már ma nincsen se Magyarországnak, se Erdélynek saját törvényhozása, hanem az összes ausztriai birodalom alatt van. /:Értsd: 1868-ig.:/ íme: itten van nemzeti történelmünk folyama, első forrásától kezdve azon pontig, melyen Össze szakadott az ausztriai'birodalomhoz tartozó más népek történelme folyamával.
