Tóth György: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos jogtörténeti kifejlődése - A"Keresztény Magvető"füzetei 10. (Kolozsvár, 1933)

I. RÉSZ.

JOGTÖRTÉNETI NÉZŐPONTOK.

I. Korszak.1

1568—1626—1694.

A mai szemléletből kiindulva a XVI—XVII. századbeli egyházi szervezetünket nehezen érthetjük meg s ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a régi földesúri, nemesi rendi uralom idejében a mai politikai községek elsősorban gazdasági szervezetek voltak, amelyeknek képviselőtestületéről, közgyűléséről, úgy mint ma, szó se lehetett. A kiváltságos kerületek kormányzása is különleges természetű volt.

Már most a reformáció elvi állásfoglalásából nézve a dolgok fejlődését, meglepő, hogy a presbyterí elv általánosságban nem érvényesülhetett. A reformáció bármennyire hirdette is a világi elem részvételét az egyház kormányzásában, mégis az egyházközségi kormányzást az akkori államjogi helyzetben nem lehetett Erdélyben a protestáns hitvallások diadalra juttatása dacára, a protestáns reformátorok által hirdetett elvek szerint gyors ütemben átalakitani. Be kellett várni az államok politikai életének átalakulását, hogy a világi elem az elvi álláspontnak megfelelő szerephez jusson.

1 Az unitárius egyház alkotmányának a nagy nyilvánosság előtt való szabatos ismertethetése és annak helyes megértése kívánatossá tette, hogy a jogtörténeti kialakulással is vázlatszerüen foglalkozzam. Ezekből a köztörténeti korszakokkal is némi kapcsolatban az erdélyi viszonyokhoz szabottan I—IV. korszakot vettem föl.

I. Korszak 1568—1626—1694.

II. Korszak 1694—1718—1778.

III. Korszak 1778—1850.

IV. Korszak 1850-1902-1921.

Trianon után.

— 10 —