Frencz József - Erdő János (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház szervezeti törvénye - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 4. (Budapest, 1942)
Ferencz József: Az unitárius egyházalkotmány jogtörténeti forrásai és mai problémái
zsinattartás joga“ című, 1941-ben a dr. Notier Antal emlékkönyvben és különlenyomatban is megjelent tanulmánya. A kérdés ma is nyílt, s egyik eldöntendő kérdése mindazoknak, akik egyházalkotmányunk megújítását fontosnak és sürgősnek tartják. A magyarországi unitáriusság által elkészített s legfőbb alkotmányos szervük, a Magyarországi Unitárius Egyházi igazgató Tanács által 1939 november hó 15-én megnyílt ülésében letárgyalt és elfogadott új egyházalkotmány öt törvénycikkben fekteti le az egyházszervezet anyagát. Ez az öt törvénycikk a következő: I. te. A Magyarországi Unitárius Egyház alkotmányáról, szervezetéről és kormányzatáról; II. te. A lelkészekről és tanítókról; III. te. az egyházi fegyelmi és közigazgatási bíráskodásról; IV. te. az egyházi lelkészi nyugdíjintézetről; V. te. az egyházi adózás és vagyonkezelésről. Megjelent nyomtatásban két kiadásban 1939 és 1940-ben. A Kormányzó Úrhoz jóváhagyásra már benyújtott törvénytervezeteket a bekövetkezett örvendetes események hangulata alatt az Igazgató Tanács 1940 szeptember hó 8-án tartott ülésében visszavonta, s azok további tárgyalását ezzel napirendről végképp levette. Időrendben e törekvéseket megelőzően az erdélyi unitáriusság is jónak látta, hogy hogy az 1899—1904 években megalkotott, de az évek hosszú folyama alatt részleteiben sokszor módosított egyházalkotmányát egységes alapelvek és az idők követelményeinek megfelelően kidolgozza és elkészítse. E törekvés gyökérszálai messze vezetnek vissza. A mozgalom az 1930-as években hivatalos egyházi törekvéssé alakul, s az 1934 évi Székelykeresztúrra egybehívott Zsinati Főtanács egyik tárgysorozati pontja az egyházalkotmány reformja. E zsinatot a román hatóságok brutális erőszakkal az utolsó pillanatban betiltották. Az 1935 év márciusában tartott Főtanács 42. jkvi pont alatt a szervezeti reform ügyében a következőket határozza: „Főtanács beható eszmecsere után kimondja, hogy szervezeti törvény reformját még az idei őszi főtanácsi gyűlésen letárgyalja. A szervezeti törvény további előkészítésére kiküld egy bizottságot. E bizottság áll az elnöki tanácsból, az esperesekből, felügyelő gnodnokokból és a lelkészkor elnökéből“. Az 1935 évi decemberi Főtanács jkve 12 pontjában a 9
