Frencz József - Erdő János (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház szervezeti törvénye - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 4. (Budapest, 1942)
Ferencz József: Az unitárius egyházalkotmány jogtörténeti forrásai és mai problémái
következőket olvashatjuk: „E. K. Tanács 2305—1935. sz. a. jelenti, hogy a szervezeti törvény előkészítése végett kiküldött nagybizottságot összehívta szeptember 17. és következő napjaira. A nagybizottság a törvénytervezetet részletesen megtárgyalta. E. K. Tanács a törvénytervezetet a nagybizottság módosító javaslataival együtt Főtdnács elé terjeszti. Főtanácsi bizottság megteszi indokolt előterjesztését, s a szervezel törvény tárgyalásának elhalasztását javasolja. Hosszas tárgyalás után Főtanács a szervezeti törvényjavaslatot leveszi napirendről“. A napirendről levett javaslat azután a román uralom alatti időben nem is kerül többé a Főtanács elé. A levétel egyik leglényegesebb indoka kétségkívül az a belátás volt, hogy az 1928 év április hó 22-én kelt román kultusztörvény, mely az egyház és az állam közötti viszonyt szabályozta, a következőket rendeli: 26. §. „A felekezeti hatóságok által híveiknek vagy alkalmazottaiknak kiadott összes közérdekű utasítások vagy rendeletek ugyanazon időben a kultuszminisztérium tudomására is hozandók“. Az 51. §. még ennél is tovább megy, amikor rendeli: „ . . . hogy az összes felekezetek kötelesek szervezeti szabályaikat összhangba hozni a jelen törvény rendelkezéseivel ... és azt felterjeszteni . . . approbálásra és királyi dekrétummal való megerősítésre. Utólagos módosítások a szervezeti szabályzatban ugyanezen eljárással eszközölhetők . . .“ Az elkészített alkotmánytervezet munkálásában sokan vettek részt, annak egységes felépítése és rendszerbe foglalása dr. Ferenczy Géza egyházi főgondnok nagy jogi tudását és széleskörű körültekintését dicséri. A tervezet „Törvény az unitárius egyház alkotmányáról, szervezetéről és kormányzásáról“ címmel nyomtatásban is megjelent, s azon a nagybizottságban eszközölt módosítások tintával keresztül vannak vezetve. Érdekes tanulmány volna az 1935 évi erdélyi és az 1939 évi magyarországi alkotmánytervezeteket egybevetni és megbírálni, mielőtt az egyesített egyház ismét nekifog alkotmánymódosító munkájának. * Az 1940 augusztus 30-i bécsi döntés egyházunk életében a legnagyobb sorscsapást jelentette, amikor egyházunk testén 10
