Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)
60 cselekmény (gyilkolás) s ekkor bűnvádi eljárásnak már nem lehet helye. Ily esetre a fegyelmi törvény is kizárhatja az eljárást.' Ez eset aligha fordul elő s ezért a felállított elvek keretein belül maradtunk. 11. FEJEZET. H fegyelmi bíróságok szervezete. 1 Eltekintve attól, hogy a múltban minő polgári és büntető ügyek tartoztak az egyházi bíróságok hatáskörébe, kiemelhetjük azt az általánosan ismert alapelvet, hogy: „az egyházi iiélőszéken itélét alá jöttek az egyházi személyek és azoknak személyes cselekedetei, mivel az egyházi személyek a polgári törvényszékek hatalma alól ki voltak véve“. Az 1848. év előtti szervezet szerint egyházunkban az egyházi itélőszékek: az alpapi szék és a főpapi szék voltak, amelyekről részletesebben a bevezetésben szólottám. I. a) Az alpapi szék a környéki, azaz egyházköri bíróság volt. Elnöke: az esperes és jegyzője a köri jegyző. Tagjai: „az öt hites papi bírák“. Általánosan használt neve: quindenalis sedria. Evenként rendszerint kétszer ült össze. Ennek a bíróságnak hatáskörébe tartoztak a fegyelmi ügyek is első fokon. b) Ugyanezen hatáskörrel birt a partialis sedria, amely az évenként szintén kétszer tartott partialis synodus alkalmából ült össze. Helyesen: a partialis synodus, mint bíróság is határozott az eléje került ügyekben. c) Innen az ügyek a főpapi székhez kerültek, amely 12 tagú papi és világi elemből álló bíróság volt. II. Az abszolút uralom idejében a nagyszebeni katonai és polgári kormányzó 1851. évi szeptember hó 15-én kelt 18824—1851. M. C. G. szám alatt egy rendelelet bocsátott ki, amely a papok elleni fegyelmi ügyek intézését szabályozta E. K. T. 1851 november 30-án 182. E. K T. szám alatt azzal küldötte volt meg az espereseknek, hogy azon szabályokat a környékbeli papságnak adják tudtára. Ez volt az E. K. T. állásfoglalása, semmi más. A rendelet a szabad eszmék apostolai ellen irányult. Hatálya az alkotmány visszaállításával szűnt meg. Egyházunkban a régi rendszer ujult fel. Az alpapi és főpapi szék működése a fegyelmi ügyekben kizárólag egyházi törvényekre helyezkedett vissza s ez az eljárás az 1890. évi 56. sz. alatt keletkezeti törvényig tartott. A revízió alá került 1890. évi törvény az 1872. évi javaslatban körvonalozott állapotot kodifikálta. A jelenlegi törvény nem kíván a múlt alappillérei helyett másokat tenni, de törekvése odairányul, hogy az általános felfogással és hasonló irányú szabályozásokkal összhangzó fegyelmi szabályzatot alkosson. Különösen egyes modern eszméknek kívánunk érvényt szerezni,
