Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)
58 1. FEJEZET. í. Hitalános határozatok. 1. Az általános határozatok lényegileg oly elvi kijelentéseket tartalmainak, amelyek a fegyelmi eljárás keretében irányadó szabályul szolgálnak s amelyek elvi alapon a fegyelmi eljárással határos közigazgatási sérelmeket és kisebb szabálytalanságokat a fegyelmi eljárás keretéből kiküszöbölik. A közigazgatási sérelmek közigazgatási utón nyernek orvoslást. A kisebb szabálytalanságok megtorlása a felügyeled hatóságot« hatáskörébe tartozik. A 3. §. rendelkezése az 50. §-ban szabályozott eljárást megelőzően nem alkalmazandó, csak az ott szabá'yozott stadium után. Indoka az etikai szempont. z. H fegyelmi esetek. A f’gyelmi eseteket a régi törvényekkel szemben közelebbről és részletesebben kellett meghatározni, hogy ily módon a fegyelmi eljárás biztos alapokon nyugodjék. Csak i.y Ehet a tisztséget viselőket és alkalmazásban levőket jogosulatlan zaklatásoktól megóvni, de viszont adott esetekben csakis ily módon nem maradhat a fegyelemsértés megtorlatlanul. A tisztség fogalmilag a tisztviselő fogalmánál tágabb s ez okból beleértendők mindazok, akik a hatáskör meg állapításánál közelebbről megjelölve vannak. Az alkalmazásban levők fogalma az egyház gazdaságaiban nem cselédi minőségben alkalmazottakra, továbbá az egyházközségekben a harangozóra, erdőörre és iskolaszolgára (E T. XIII. fejezet) vonatkozik. Előadó kimondandónak találta volna azt is: fegyelmi felelősséggel tartoznak az egyházi törvények érleimében kiküldendő alkalmi bizottságok tagjai is a bizottság hatáskörébe tartozó kötelesség megszegése vagy elmulasztása esetében. A tervezet szerkesztő bizottsága ezt mellőzendőnek találta Az egyes fegyelmi esetek megállapításánál a mai társadalmi, erkölcsi felfogásból indultunk ki, azonban az egyház szervezetének gyöngitésérer alkalmas törekvéseket nem lehetett figyelmen kívül hagyni, mert a jelen átalakulás korában igen könnyen megtörténhetik, hogy az elégedetlen elemek a komoly haladás helyett jogosulatlan érdekeket és célokat akarnának előtérbe helyezni s ezzel a legkisebb társadalomban is nélkülözhetetlen rendet megzavarni. Ezt egyetlen haladni vágyó erkölcsi testület sem tűri meg. És ez nem esik a szabadelvüség rovására. Sőt a szabadelvüség megköveteli a jobb belátás szerint való helyes cselekedetet. Kiemelendőnek tartjuk, hogy ha valakivel szemben az egyház tanaira vonatkozó újítás vádja van emelve (jelentés stb. formájában), e kérdés elbírálása nem a fegyelmi bíróság hatáskörébe, hanem a zsinati főtanács jogkörébe és hatás körébe tarlozik. A többi pontok közelebbi indokolást nem igényelnek. Az általános elvek mellett szükségtelen volt az állam ellen elkövetelhető bűncselekmények miatt fegyelmi eseteket statuálni, mert az unitárius egyház az állameszmével össze nem egyeztethető szellemet nem ápolt soha és a jövőben sem fog ápolni.
