Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)
22 1. Mondassák ki, hogy az uj fegyelmi törvény 1917. január 1-vel lép életbe, amely időben az eddigi fegyelmi törvények érvényessége, valamint az azok alapján megválasztott összes bíróságok hatásköre megszűnik. 2. Hivassanak fel összes egyházközségeink és egyházköreink, hogy az uj fegyelmi törvénynek megfelelő bíróságokat oly időben válasszák meg, hogy azok 1917. január 1-vel működésüket megkezdhessék. 3. Rendelje el az E. Főtanács a maga részéről az Egyházi fegyelmi bíróság és a Főtanácsi (zsinati) fegyelmi bíróság megválasztását s ezek szerint a püspök, vagy a főgondnok elnöklete alá: a) Az egyházi fegyelmi bíróságba válasszon titkos szavazat utján az egyházi tanácsosok sorából 3 évre tíz rendes és 4 pótfegyelmi bírót. A rendes tagok közül 5 világi, ezek közül kettő tanár, öt egyházi ; a pótbirák közül kettő világi, ezek közül egy tanár és kettő egyházi tág választandó. b) A főtanácsi zsinati fegyelmi bíróságba az egyházi főgondnok elnöklete alá 3 évre, titkos szavazattal, válasszon 6 világi, kik közül kettő tanár, hat egyházi rendes bírót; három világi, kik közül egy tanár és egy egyházi fegyelmi pótbirót. A főtanácsi bizottság megállapítja, hogy a beterjesztett törvényjavaslat a vagyoni felelősséggel tartozó egyházi tisztviselők vagyoni marasztalására vonatkozó rendelkezést nem tartalmazza, miáltal lemond az egyház azon autonom jogáról, hogy a fegyelmi Ítéleteket összes vonatkozásaikban — tehát a vágyói i marasztalás tekintetében is — saját hatáskörében intézhesse el. Megállapítja azt is, hogy az egyházi közigazgatási bíráskodás a fegyelmi eljárással karöltve nem nyer a törvényjavaslatban szabályozást. A bizottság úgy találja, hogy ezek szabályozása jelen törvényjavaslat keretében előnyösen foganatosítható s e nézetet a testvér hitfelekezetek hasonló törvényének gyakorlati alkalmazása megerősíti. Erre tekintettel javasolja, hogy mondja ki a Főtanács, hogy a vagyoni felelősséggel tartozó egyházi tisztviselők vagyoni marasztalásának kérdését is a fegyelmi eljárás keretében megoldandónak tartja; az egyházi közigazgatási bíráskodást a fegyelmi bíráskodással karöltve szervezendőnek találja és ezeknek a fegyelmi törvénnyel kapcsolatos megoldása végett a javaslatot az E. K. Tanácsnak viszszaadja. Határozat: Az E. Főtanács a főtanácsi bizottság javaslatát elfogadja, a Fegyelmi Törvény benyújtott egész szövegét visszaadja az E. K. Tanácsnak azzal a fölhívással, hogy a tisztviselők vagyoni felelősségére vonatkozó résszel egészítse ki s az egyházközigazgatási- és a fegyelmi bíráskodást a fegyelmi törvény keretében kapcsolatosan oldja meg és igy kiegészítve a törvényt terjessze az E. Főtanács elébe.1 1 A főtanács állásfoglalását a Keresztény Magvetőben megjelent cikkem váltotta ki,
