Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)
21 kásságának a legméltóbb elismerése, mert minden törvény egyik célja az is, hogy azok, akiknek szól, megértsék.1 Az E. K. Tanács a jelentés mellett beterjesztett tervezettel csak 1915. november 10-én foglalkozott s a következő határozatot hozta : Az E K. Tanács tudomásul vevén, hogy az 1297—1913. tan. szám alatt kiküldött ad hoc bizottság az egyházunk fegyelmi törvényét elkészítve, beadta: az E. K. Tanács „A [Magyarországi] Unitárius Egyház Fegyelmi Törvénye“ címen beadott javaslatot a maga részéről teljes egészében elfogadja s azt elfogadásra az E. Főtanács elé terjeszteni határozza.2 IV. A tervezetet nem tartottam kerek egésznek. A közigazgatási sérelmek bíráskodására nem terjeszkedett ki.3 Beható vita tárgya volt a lelkészek, egyházközségi gondnokok, presbyterek és vagyoni felelősséggel tartozó más egyházi tisztviselők vagyoni felelősségének szabályozása is. Ezekben a kérdésekben kissebbségben maradván, a tervezet ezekre nem volt kiterjeszthető s ezokból ezek a kérdések az ad hoc bizottság elé nem is kerülhetlek. A kérdést a nagy nyilvánosság elé vittem s „a fegyelmi törvények vagyoni felelősségi rendszeréről“ irt cikkemben fejtettem ki álláspontomat.4 Az 1916. évi E. Főtanács jkvének 26. p. szerint: E. K, Tanács 1303—1914. és 270—1916. számok alatt a következő előterjesztést teszi : E. K. Tanács a [Magyarországi] Unitárius Egyház fegyelmi törvényét az egyházkörök véleményének meghallgatása és figyelembevétele után elkészítette s azt elfogadásra a következők mellett terjeszti az E, Főtanács elé : 1 A bizottság tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvre az érdeklődők figyelmét felhívjuk annak az igazolására, hogy a körök részéről felvetett minden indítvány beható tárgyalásban részesült. 2 a) Ez a tervezet az 1303 — 1914. sz. jelentéshez volt csatolva: „az 1297—1913. tan. szám alatt kiküldött ad hoc bizottság javaslata“ cimen. b) A bizottság módosításai nem voltak lényegbe vágók. A cim ez lett volna: A [magyarországi] unitárius egyház fegyelmi törvénye. A 22.. 23., 24. §-okban a bíróság tagjainak számára és összeállítására nézve eszközöltetett módosítás. A 8ő. §. jelenlegi szövegét megállapította. A tervezet szövege igy szólott: A főtárgyalás során felmerült tények alapján csak akkor lehet Ítéletet hozni, ha a cselekmény teljesen tisztázva van és a védelem nem kiván büntetlenséget célzó alkalmas bizonyítékokat szolgáltatni, A 114. (113) és 126. (125) §-nál is tétetett némi helyesbítés. a lényeget nem érintő apróbb változtatások az anyaggyüjteményből kitetszenek. c) Az E. K. Tanács G. J. bizottsági tag aíia utján mély köszönetét fejezi ki a bizottságnak kimerítő és lelkiismeretes munkálkodásáért, amelyet a fegyelmi törvény megkészitése érdekében tanúsított. 3 A megoldást lásd az l. kötet 68. s kőv. lapjain. Eszerint a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó szabályozás a szervezeti törvénybe utaltatott. 4 L. Keresztény Magvető 1916. május—júniusi fűzet (3) 158. 8 köv, iapjain.
