Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)
20 aprólékosabb részletekig menő indítványokkal törekedtek egy modern színvonalon álló fegyelmi törvény létesítését előmozdítani. Bizottságunk ezt a nagy ügyszeretetét azáltal kívánta honorálni, hogy minden egyes indítványt tárgyalás alá vett s a törvénytervezet irányával összhangzásba hozhatóan azokat a lehetőségig értékesítette is. Igazolni akartuk, hogy a körök megkérdezése nem csak fomalitás, hanem a tárgyilagos és helyesnek talált vélemények szükséges értéklésének a leghelyesebb törvényhozási ökonómiája. Dr. Tóth György előadó hangsúlyozta, hogy kezéhez csak a kolozsvári gymnasium igazgatóságának és az összes köröknek véleményei jutottak, ellenben a teológia jelentése neki nem lett kiadva.1 A küküllői kör uj fegyelmi törvény alkotásának szükségét nem látja, mert az 56—1890. sz. alatt hozott törvény jó és igy annak fenntartását javasolja. Az uj tervezet szövegezői alapjában szintén helyesnek találták a régi fegyelmi törvényt, de a szabályok kereteit ki kellett szélesíteni, hogy a fejlettebb viszonyok elintézéséhez jobban megfeleljenek.2 Ettől a tárgyi nézőponttól eltekintve kénytelenek vagyunk reá mutatni az 1913. évi Főtanács jegyzőkönyvének 39. pontjára és az E. K. Tanácsnak 190—909. tan. sz. határozatára, amelyek a törvények revideálását szükségesnek mondják. A fegyelmi törvény revideálása és módosítása az újabb állami törvényekkel való összhangba hozás céljából is szükségesnek mutatkozott. A marosi egyházkör a tervezetet a rendezni kívánt jogviszonynak, a kor szellemének és követelményeinek mindenekben megfelelőnek találván, azt teljes egészében elfogadta. Az aranyos tordai kör a tervezetet észrevétel nélkül elfogadta, csupán azt jegyezte meg, hogy a közölt szövegben értelemzavaró sajtóhibák vannak.3 A többi körök javaslatára az egyes §§-nál terjeszkedünk ki, azonban már itt kiemelendőnek tartjuk, hogy : a) a háromszéki kör (az előadó javaslatához csatlakozva) a törvényjavaslat készítéséért és az alapos munkáért elismerését fejezte ki. b) a keresztúri kör javaslata a legterjedelmesebb. A kör előadója indítványában kiemelte, hogy: az egész tervezetnek szelleme, beosztása, összefoglalása olyannyira magán hordozza a komoly tanulmány bélyegét, hogy lehetetlen nem látni azt a kitartó, mély utánjárást, amellyel ez a tervezet készült. c) az udvarhelyi kör jelentését igy kezdi: a törvényjavaslat — általánosságban véve a modern jogelveknek mindenben megfelelő. A vád és védelem oly tisztán van benne praecizirozva, hogy a laikus is könnyen eligazodhatik. A törvényjavaslat ez utóbbi minősítése a törvénytervezők mun-1 Ez a vélemény később az iratokhoz csatoltatott, de ennél felületesebb hozzászólást el se lehet képzelni. A teológiához magas nívón álló hozzászólás lett volna méltó. 2 Ez a felfogás nincs ellentétben a 17. oldalon kifejtett állásponttal. 3. Ez onnan eredt, hogy a nyomdai kefelenyomat korrecturája nem volt gondos.
