Tóth György: Az Unitárius Egyház zsinattartási joga (Budapest, 1941)
alkotmányos szerve a duna-tiszai egyházkörre nézve is az erdélyi terület törvényhozása lett. Erdélyben az unitárius egyházban ma is azok a törvények érvényesek, amelyek a román uralom előtt érvényesek voltak. Most már elvi éllel vetődik fel megint a kérdés, hogy az unitárius egyház megtartandó zsinatára az autonomikus erdélyi törvények nyernek-e alkalmazást, avagy az 1790 : XXVI. t.-c. 4. §-ában megszabott eljárás alkalmaztassék-e?1 Én azt a nézetemet nyilvánítottam, hogy az erdélyi református egyházkerület részére — az egységes egyházi törvénnyel szemben — biztosított fenntartott jogok elismerésének elvéhez képest a magyar kormány az unitárius egyház erdélyi történelmi alkotmányának fenntartásával régi történelmi jogot conserválna.2 Ez a kérdés kétségtelenül az állam-raison keretébe vág. Áz állam szempontjából a Szent István birodalmának gondolata, a Szent Korona tana jelöli meg az irányt, hogy az ország egész területén «minden vallásfelekezetre különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság» valósuljon meg. Ez a magas eszmény a szabad szellemű ország kormányzásában valóra is válhat. 1 Az erdélyi református egyház autonómiája 1904. év után már korlátozást szenved. Az erdélyi ref. egyház törvényhozásilag az egységes ref. alkotmány törvény hatása alá tartozik. Nem lehet kiemelés nélkül hagyni, hogy az erdélyi református egyház olyan fenntartásokkal élt, amelyek az erdélyi egyházkerületnek - az egyházi törvényektől eltérő jogára és alkotmányos szervezetére vonatkoznak. Ezek a fenntartások az I—IX. pontban a törvényhez függelékként voltak csatolva. Ezek a fenntartások jogtörténeti bizonyítékok arra nézve, hogy az erdélyi ref. egyház alkotmánya mily sarkalatos tételekre nézve tért el a szűkebb magyarországi református egyház autonómiájától. Az erdélyi ref. egyház a zsinati törvénytől való eltérést 129. §-ra terjedő «Utasítás»-ba foglalta össze. A püspökválasztásra nézve az 1904. évi zsinati törvény 183. §-a akként rendelkezett: Fenntartatik ő Felségének az erdélyi fejedelmektől örökölt az a joga, hogy az erdélyi egyházkerület püspöke, megválasztása után, ő Felsége által erősíttetik meg és a hűségesküt letenni tartozik. 2 Keresztény Magvető, 1936. 204. lap. A protestáns zsinattartás Magyarországon. 10
