Tóth György: Az Unitárius Egyház zsinattartási joga (Budapest, 1941)
9 Az erdélyi református egyház jogát feldolgozó Kolozsváry Sándor ezt mondja : «összes egyházi törvényeink s illetőleg azoknak gyűjteményei a tulajdonképeni értelemben vett fejedelmi megerősítés vagy szentesítés nélkül jutottak érvényre». Még a Géléi Katona István által készített canon-gyüjteményre is azt mondja, hogy : ezt is csak egyszerű körlevéllel közölte a fejedelemmel (per formám cursus), mint az egyház legtekintélyesebb tagjával.1 Az unitárius egyház törvényeinek fejedelmi megerősítés nélkül való érvényességét sem vonta soha senki kétségbe, jóllehet ‘Erdélynek a Habsburg-uralom alá jutása után sem volt egyetlen törvénye is fejedelmi megerősítésre felterjesztve.2 III. A magyar kormány az unitárius egyház által autonómiája körében alkotott törvények szerint járt el 1918-ig s valóban 1848 után az erdélyi protestáns egyházak törvényeiket királyi megerősítésre be nem mutatták. A trianoni határ a magyarországi részeken levő unitáriusokra nézve — oly helyzetet teremtett volt, amely az egyházakra vonatkozó «tökéletes egyenlőség» elvéből folyóan szükségszerűvé tette volna, hogy alkotmányos szervezkedésük az 1790 : XXVI. t.-c. 4. §-a értelmében menjen végbe. Ez lett volna az 1848 : XX. t.-c. szerint bevettnek nyilvánított unitárius egyházra nézve is az egyedül helyes megoldási mód.3 A jóságos Isten különös kegyelme folytán a trianoni határ összeomlott s most az unitárius egyházra nézve megint a fennebb vázolt területi helyzet állott elő : az egyházi törvényhozás 1 Szerinte a fejedelmi jóváhagyás egyedül a kiadásra vonatkozott. Itt azután a könyvkiadás előzetes cenzúrájára vonatkozó rendszabályokat kell figyelembe vennünk. 2 Ezek mind nemleges irányú okfejtések, amelyekkel szemben az ellenkező egyszerűen igazolható volna a most már eléggé ismert irattári anyag adatával. 3 A magyarországi unitáriusok önálló püspökségként való szervezkedése iránt tett előmunkálatok ebben az irányban haladtak — és a kidolgozott törvények kormányzói jóváhagyásra fel is voltak terjesztve. Ez az eljárás a V. és K. minisztérium 34.093/11./1926. sz. a. kiadott átiratában már szabatosan kifejezésre is volt juttatva. Erdély egy részének visszacsatolása folytán a felterjesztett törvények jóváhagyása tárgytalanná vált.
