Tóth György: Az Unitárius Egyház zsinattartási joga (Budapest, 1941)

]Vta a közjogban az a felfogás érvényesül, hogy az állam hatáskörébe tartozik meghatározni az egyházak autonóm jogait.

A közjog vonatkozó elméleteire és a tételes rendelkezésekre e helyen csak utalunk.

A mai modern államok a történelmi egyházak közjogi jogalanyiságát elismerik s ekként is bánnak velük.1

Notter Antal dr. a katolikus autonóm-egyházjogot illetően azt az. álláspontot foglalja el, hogy a canoni jogban az egyház jogalanyisága inkább csak elv. A konkrét jogok az egyházon belül levő természetes vagy jogi személyekhez kapcsolódnak. Különösen áll ez az egyházi vagyon jogalanyára.2

A magyarországi 1848 : XX. t.-c. az egyházak jogát paritásossá tette. Ez alapelven nyugszik, hogy a történelmi egyházak az állam keretén belül egyformán jogalanyok.

Ennek azért van jelentősége, mert Notter helyesen emeli

* K

1 Az egyházak közjogi jogalanyiságával legutóbb dr. Móra Mihály : Az egyházi adó és az egyházközség alapkérdései az egyházi és a világi jog szerint c. munkája foglalkozik «A vallásfelekezetek nyilvánjogi (közjogi) minősültsége» c. fejezetben ; ugyanitt a vonatkozó irodalom gondos felsorolása is megtalálható. (Bpest, 1940.)

Lásd : dr. Tóth Gy.: «Az egyházak jogalanyiságának problémája» c. cikkét Keresztény Magvető LXXII. évi. 62. s köv. 1.

2 Dr. Notter Antal egy. ny. r. t. kéziratai és előadásai alapján Ledényi által összeállított : Egyházi Jog (1940). Szerinte Magyarország hitvallásos jellegét az 1848 : XX. t.-c. szüntette meg a törvényesen bevett vallásfelekezetekre kimondott teljes vallásegyenlőség és viszonosság által.

1*