Tóth György: Az Unitárius Egyház zsinattartási joga (Budapest, 1941)
J ki, hogy az 1895 : XLIIII. t,-c. megteremtette Magyarországon a be nem vett, de elismert vallásfelekezetek kategóriáját és szabályozza az el nem ismert vallásfelekezetek jogát. Márpedig a jogalanyiság alapja az állami jog számára az egyházak közjogi állása. E közjogi állásból folynak az egyházakat megillető jogok : az autonómia tartalma.1 A bevett egyházak autonómiájának tartalma azonban egyazon ország területén belül is — a történelmi fejlődés rendén keletkezett közjogi viszonyokhoz képest — különböző lehet. Magyarország területén különös figyelem fordítandó arra a nagy eltérésre, amely az Erdély területén és a szűkebb Magyarország területén levő protestáns egyházak alkotmánya tekintetében elvi alapon kifejlődött.2 I. Erdély történelmi különállásának kialakulása és a reformáció ideje összeesvén, Erdélyben szükségszerűleg a magyarországi törvényes állapottól eltérő törvényes helyzet fejlődött ki az egyház és állam közötti viszonyban is. Ez a különbözőség ma is egyes vonatkozásokban élénken érzékelhető és észlelhető, úgy a katolikus, mint a protestáns egyházakban.3 A magyarországi és erdélyrészi protestáns egyházak alkotmányszervezetének egészen eltérő irányú fejlődéséből különösen a zsinattartás jogát emelem ki, amely az egyházi törvény -1 A kát. egyház törvénykönyve, a Codex Juris Canonici, a természetes személy fogalmával szemben az erkölcsi személy fogalmával él, míg a civilis jogi műnyelvben ma általánosan a jogi személy fogalma elfogadott. A régebbi magyar törvényekben is találkozunk az erkölcsi személy és erkölcsi testület fogalmával. 2 Erdélyben találkozunk a consistoriális rendszerrel, Magyarországon ez nem volt befogadva. Itt érvényre jutott a protestáns egyházak alkotmányának alapelve : a presbyteriális rendszer, Erdélyben a testületi önkiegészítés elve érvényesült s csak később jutott elismerésre a presbyteriális elv. 3 L. Bochkor Mihály : «Az Erdélyi Katolikus Autonómia» c. munkáját, amelyben az erdélyi katolikus autonómia van részletesen kifejtve. (Kolozsvár, 1911.) Szerző sajátja. A protestánsokra nézve : az erdélyi református, luteránus és unitárius püspök a király-kormányzó-nak homagialis esküt tesz, a magyarországi protestáns püspökök csak az egyházi esküt teszik le az egyházkerületi közgyűlés előtt. 4
