Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

VIII. Ezerkilencszázharmincegy

szült ki (12). A főtitkár hatásköre az Egyetemes Szervezet összes adminisztrációs ügyeinek vezetésére is kiterjedt. Lényeges különbség az állandó bizottságok számának lecsök­kentése háromra: megmaradt a falufejlesztési, az iparos-kereskedő és az értelmiségi bizottság, ezek rendes tagjainak száma viszont négyre emelkedett (13). Fontos volt az elnökségi intézmény létreho­zása is, tagjai az elnök, alelnök, főtitkár, főpénztáros és az állandó bizottságok elnökei, feladata sürgős esetekben a választmány feladat­körét átvenni (17). A választmány hivatali tagjai kiegészültek a Ké­vekötés szerkesztőjével, viszont megelégedtek a Dávid Ferenc Egy­let egy kiküldött képviselőjével is, annak titkára helyett. Választás útján a választmánynak még tagjai lehettek a konferencia által mun­kájuk elismeréseképpen beválasztott személyek is (19). Teljesen új fejezet szól a kiadványokról (23). Az Egyetemes Szervezet hivatalos lapja a Kévekötés, szerkesztősége egy konferen­cián választott felelős szerkesztőből, az Egyetemes Szervezet alel­­nökéből és az állandó bizottságok elnökeiből áll. Végül a függelék fontos része a Dávid Ferenc Egylettel való viszony szabályzása: a DFEIKESz annak önálló, független szervezetű tagozata, választmá­nyában képviselője van, évi munkájáról „tudomásvétel végett” je­lentést küld. Az Egyetemes Szervezet szerveinek jogait, kötelessé­geit stb. egy külön szervezeti szabályzat részletezi. A vasárnapot Gyallay Pap Zsigmond13 A nép és az intelligen­cia című előadása nyitotta meg, az intelligencia szó jelentése akko­ri használat szerint nyilván értelmiséget jelent. Az előadás egyéb­ként csak vázlatos kivonata volt Gyallay azonos című könyvének, amelyet az Erdélyi Fiatalok adott ki Falu Füzetek néven indított so­rozatának első munkájaként ugyanazon évben.14 Véleménye szerint az erdélyi magyar középosztály eltűnőiéiben van, az iparosok és ke­reskedők elvesznek a konkurencia nyomása alatt. A magyarság mentsvára ebben a helyzetben a falusi nép: ez kellene a társadalmi törekvések középpontja legyen. A kultúrának fajinak: jellegzetesen magyarnak kell lennie, hogy a népiélekhez közel férhessen. A délelőtti ifjúsági istentisztelet Lőrinczi László szónoki erejét dicsérte. Délután Máthé Sándor a lelkész és tanító falu életében be­töltött szerepéről beszélt, majd Balázs Ferenc A jövő intelligenciája 13 Az első egyletet 1900-ban alapító nemzedék kimagasló egyéniségének, Gyallay Pap Domokosnak a fia. 14 Gyallay Pap Zsigmond: A nép és az intelligencia, Lyceum Nyomda, Cluj, 1931, 66 oldal. 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom