Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
II. Ezerkilenszáz
volt, a felolvasások ebben a/, évben többnyire néprajzi tanulmányokat mutattak be. Az 1910. évi működésének utolsó konkrét nyomát Dávid Ferenc születésének 400 éves évfordulója alkalmából szervezett nagy egyházi emlékünnepéllyel kapcsolatban találjuk meg: akkor a kör nevében az elnök, Sándor János fiatal tanár mondott ünnepi beszédet. Az Unitárius Közlöny ettől kezdve nem hozott több információt az ifjúsági körről. Még a Dávid Ferenc Egylet 1911. és 1912. évi titkári jelentései sem beszélnek róla. Ma még ismeretlen előttünk, hogy tulajdonképpen mi történt a körrel. Valószínű, hogy a lelkesedés megcsappanásával s az alapító kulcsemberek kiöregedésével a rendszeres összejövetel megszűnt, a tevékenységek elmaradoztak, a szervezeti keret is összedőlt, s az ifjúsági munka egy ideig újra az alkalmi megmozdulásokkal fémjelzett esetlegességben merült ki. Az 1900-as években különböző vezetői tisztségeket töltött be Abrudbányai Ede, Kovács Kálmán, Gyulai Tibor, Bedő Ferenc és Györfi István is. Azt, hogy a kör gondokkal küszködött, mutatja a Dávid Ferenc Egylet választmányához benyújtott kérése 1906-ban:19 bár az alapszabályzat ezt így határozta meg, a választmány az ifjúsági kör tagsági díjainak 60% -át engedje el addig, amíg az ifjúsági egylet újra megerősödik. Az Egylet választmánya a kérdésben nyilván segítő döntést hozott: az ifjúsági egylettagok 2 korona díját teljesen az Ifjúsági Körnek ajándékozta, hogy működésének lendületet adjon. Ez a lendület, úgy látszik, nem volt elegendő a sikeres továbblépéshez. A világháború előtti években már valószínűleg megszűnt működni, ezt tanúsítja az írásos dokumentumok teljes hiánya is.20 Ennek a vihar21 előtti szélcsendnek több próbálkozás is véget akart vetni. A Magyar Királyi Vallásügyi és Közoktatási Minisztérium 1911-ben22 hivatalos felszólítással kereste meg az unitárius, római katolikus, református és evangélikus egyházi főhatóságokat. A felhívás sajnálattal állapította meg, hogy a felekezeti iskolákban nem szervezik meg az ifjúsági egyesületeket. Az ifjúsági egyesület, mint a nép szélesebb rétegeire is kiható népnevelési intézmény, a legelső helyen áll - vallotta -, mert „a szív, kedély és képzetek” 19 A DFE választmányi és közgyűléseiről szerkesztett jegyzőkönyv, 41., 1906. november 1. 20 Benezédi Pál: A Dávid Ferenc Egylet története, Cluj, 1935, 55. 21 Értsd itt: háború... 22 18203/1911. március 6-i ügyirat, lásd az Unitárius Püspökség levéltárában a 207/1934. sz. iratcsomóban. 48
