Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
II. Ezerkilenszáz
nevelése tekintetében folytatja és betetőzi az iskola munkáját: a 16-21 éves ifjakat a jóra és a rosszra legfogékonyabb korban veszi irányítás alá. E munka célja, hogy a fiatalokat a rossz hatásoktól megóvja és a nép előtt többnyire ismeretlen nemesebb lelki szórakozás révén a valláserkölcsi eszméknek megnyerje. Az ifjúsági egyesületet összekötő kapocsként látja az iskola és a nép élete között, amelynek vezetéséhez a tanító és a lelkész együttműködésére van szükség a népi kultúra felemelése érdekében. A felhívás tehát arra kérte az egyházakat: sürgősen rendeljék el „e fontos intézmények” megszervezését. Az Egyházi Képviselő Tanács természetesen azonnal továbbította a rendeletet az esperesi hivatalok felé,23 meghagyva, hogy a hatáskörükbe tartozó egyházközségek mellett a felekezeti iskolákban is azonnal szervezzék meg az ifjúsági egyesületeket, ha még nem volna megszervezve. Ugyanakkor a minisztériumhoz is magyarázó iratot küldött: elrendelte ugyan az ifjúsági egyesületek létrehozását, de a szervezés a helyi viszonyok miatt sok helyen akadályba ütközik. Az unitárius egyházközségek túlnyomó többségében az ifjúsági egyletek hiányát a vasárnapi tanítás szeretné pótolni. A jövőre nézve reméli a legjobbakat. A marosi egyházkor esperese válaszában24 jelentette, hogy a nyárádszentmártoni, csíkfalvi és jobbágyfalvi iskolaszék eleget tett a felhívásnak. Nyárádgálfalván 1895 óta van ifjúsági egylet, Búzaházán 1902-ben alakult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület keretében, Nyomáton, Vadadon, Nyárádszentlászlón, Szentháromságon, Kisadorjánon és Székelykálban az őszre halasztották a megalakulást - ez Iszlóban és Iklandon a kántorok betegsége miatt maradt el. A székelykeresztúri esperesnek igencsak önérzetes válasza volt:25 a kör egyházközségeinek nagy részében régóta hasznosan működnek az olvasó és ifjúsági egyletek, létrejöttük jóval megelőzte a minisztérium gondolatát, így a mulasztás vádja az unitárius felekezetet nem érinti. Ennél jóval kevesebbet árul el a háromszéki visszajelzés:26 az esperes a rendeletet közölte a sepsikőröspataki „iskolánkkal”, s on-23 290/1911, EKT 24 135/1911 Esperesi Hivatal, Kelemen Albert levele. 25 213/1911, Esperesi Hivatal, Lőrinczi István levele. 26 40/1911 Esperesi Hivatal, József Lajos levele. 49 CHARTA-KÉVEKÖTŐK 4