Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

X. Ezerkilencszázharminchárom

hogy a köri egyletek hozzájárulásából úrvacsorái kelyhet vásárolnak a bukaresti leányegyházközségnek. Utána Molnár István „tanárjelölt” beszélt a székelykeresztúri gazdasági iskoláról. Este az imaházban magas kulturális színvonalú műsoros estet rendeztek, a fellépő da­lárdák, orgonisták és énekesek egymást érték. Halmágyi János espe­res köszönő szavai búcsúztatták az ifjúságot, akik délután még hir­telenjében a Teleki-tékába is benéztek. A háromszéki egyházkor 120 fiatalja novemberben Sepsikőrös­­patakon gyűlt össze, a köri Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet megszer­vezése céljával. A kezdő istentiszteleten Barabás Béla laborfalvi lel­kész prédikált, a felekezeti iskolában tartott hivatalos gyűlésen Végh Benjamin esperes elnökölt. A szükséges szervezeti tudnivalókat Ko­vács Domokos ismertette, ennek alapján a háromszéki alszervezet elnöke Taar Géza nagyajtai lelkész lett, alelnökök a sepsiszentgyör­gyi Vida Mária és a brassói Kovács Károly, titkár Kovács Domo­kos, jegyző Deák Piroska Kökösből, pénztáros Kiss Margit ugyan­onnan, ellenőrök Simon Anna Sepsiszentgyörgyről és Kiss Károly Árkosról. A vezetőség felvállalta, hogy a kör minden egyházközség­ében évente egyszer meglátogatja az ifjúsági egyletet. Délután temp­lomi ünnepély, este „társasvacsora” volt a községháza nagytermé­ben. Az Egyesületi élet a lupényi egyházközség ifjúsági egyletéről számol be részletesen. 1925 óta a kör állandóan működik, de az 1928-as templomépítéskor különösen fellendült, mert a Dávid Fe­renc Egylet ekkor vehette használatba a Dávid Ferenc szobát. Eb­ben a helyiségben működtek alcsoportjai is: a felnőttek „Ping-Pong Egylete”, a nőszövetség és az ifjúsági egylet. Az utóbbi összejöve­­teli ideje nem csekély hozzáállást kért tagjaitól: hétfőn, szerdán és szombaton 7-10 óra között, szerdán 2-4 között, vasárnap 3-7 kö­zött találkoztak. A vasárnap délutáni találkozók inkább kultúrössze­­jövetelek voltak, ahol a lelkész vagy meghívottal adtak elő. Ugyan­akkor a műsort az egylettagok szolgáltatták. A többi összejövetel szórakozási célt szolgált, általában sport­­tevékenységek formájában: birtokukban sakk, dominó, malom, ping­pong és asztali kugli is volt. A papilak udvarán emellett lehetőség volt távol- és magasugrásra, súlydobásra, egyéb játékhoz „gummi labdájuk” szolgált. Emellett az egyleti munka célja az volt, hogy se­gítsenek az egyházközség anyagi helyzetén: bevételeikből 2200 lejt utaltak át az egyházközségi alapba, „fagylaltcsináló” géptől elkezd­ve dominóasztalig sok mindent az ifjúság szerzett be. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom