Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
X. Ezerkilencszázharminchárom
Kolozsváron a tanév elején újraalakultak az ifjúsági egyletek. A Dávid Ferenc Leányegylet elnöke továbbra is Gyergyai Judit maradt, alelnök Bedő Boriska, titkárok Szánthó Luci és Deák Berta. A Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Köre Szent-Iványi Sándor védnöksége alatt Gspann Károly orvost választotta elnöknek, alelnök Tarr József lett, titkár Bede Emil. A DFEIKESz főiskolás szakosztálya az elnöki székbe Cseke Pétert ültette, titkára Jakab Jenő, választmányi tagjai között ott találjuk Erdő Jánost és Gálffy Mózest is. A fentiek forrásául szolgáló novemberi Kévekötés keresztrejtvénnyel zárul, az elsővel, amely a lapban megjelent, szerzője Lőrinczy Géza. Erdő János első kiemelkedő munkája (a teológiai hallgatók önképzőkörében betöltött különböző tisztségei mellett) óriási hiányt pótolt a kor egyházi kiadványai területén. A Keresztény Magvetőt kiadó Unitárius Irodalmi Társaság felkérésére sajtó alá rendezte és elkészítette a folyóirat 1861-1933 között megjelent évfolyamainak tárgymutatóját. Munkájához Vári Albert és Kelemen Lajos „szakszerű” segítséget nyújtott. A decemberi (VI/3) Kévekötés ebben az évben is karácsonyi jellegű, halványsárga borítóján ízléses karácsonyi csendélet, csillagszóró karácsonyfa alatt Kévekötés bújik meg. S valóban, az egyszerű, de tiszta hangvételű és vallásosságú írásoknak sikerül megteremteniük az ünnepi hangulatot. Ezek egyike Balázs Ferenc tollából fakadt: a vallás Amerikában egyre népszerűbb humanista elemeit magyarázza el világosan, hiszen a Keresztény Magvető az áramlatról lekicsinylőén, sőt fenyegetően nyilatkozott. Nem így Balázs Ferenc: leírja, hogy a humanista vallás középpontjában az ember áll, nem Isten megtagadása által, hanem úgy, hogy az ember számára csak az lesz a fontos, ami rá ténylegesen hatást gyakorol. Az olyan istenhit, amely nincs tényleges hatással az ember életére, nem ér semmit. A legtöbb ember elhiszi, hogy Isten létezik, úgy, ahogy az angol király is létezik - ő, akit szintén sosem látott, de ez a hit őt sem jobbá, sem boldogabbá nem .teszi. Az ilyen emberek számára a humanista vallás megmutatja, mi az ember, mi a világ, melyek a fejlődés lehetőségei és miképpen lehet az életet értékesebbé tenni. A tekinteteket a legközelebbi dolgok felé irányítja, közvetlenebb életcélokat tűz ki, s ezáltal esetleg eléri, hogy a közönyös ember meghallja a közelről szóló hívást és elindul - egy jobb élet felé. Erdő János első Kévekötés-beli írásával szintén a vallásosság témakörét gazdagítja. A nyáron Mészkőn szervezett vallásos lelki-190
