Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
X. Ezerkilencszázharminchárom
re az időszakra fiatal életű bukaresti egyházközségétől szabadságot kapott, február közepéig. Délelőttönként mindenütt istentiszteletet tartottak, délután előadások, azok feldolgozása, a helyi és meghívott egyletek megbeszélése, este vallásos ünnepély kaptak helyet. A zászlóbontásra Brassóban került sor, Nagy Sándor segédlelkész szervezésében, ahol a helyi fiataloknak Szabó Sámuel és Lőrinczy Dénes tartott előadást. Innen a sor Árkos felé kanyarodott. Ettől kezdve az egyes állomásokon szomszédos egyházközségek egyleteit is bekapcsolták, így ez utóbbi helyen még Sepsikőröspatak, Káinok és Bodok leányegyházközség ifjai is meghívottak voltak. El is jöttek összesen 140-en, s a napnak akkora helyi hatása volt, hogy az esti műsor alatt a közismerten tágas templomban egy vonósnégyes szám azért maradt el, mert a zenészek a zsúfoltság miatt nem tudtak elhelyezkedni a karzaton. A következő állomás Nagyajta volt, ahol Bölön és Ürmös fiatalsága is vendégeskedett, a helyiekkel együtt mintegy 300-an lehettek. Sepsiszentgyörgy meghívottal Sepsiszentkirály, Kökös és Szentivánlaborfalva voltak, itt (valószínűleg az átütő siker hatására) a krónikás „köri konferenciáról” beszélt. Vargyason a találkozót Felsőrákossal közösen szervezték meg, a községháza nagytermében az esti műsor idején 1000 embernél több gyűlt össze. Ettől kezdve Kővári Jakab is munkatársnak állt be. A Hagymás-hegység után következő Oklánd a szomszédos Homoródújfalu, Karácsonfalva és Almás ifjúságát gyűjtötte egybe a Kishomoród mentéről. Szentpál a Nagyhomoród községeit fogta át: Jánosfalva, Városfalva, Szentpéter, Recsenyéd, Szentmárton, Lököd, Kénos, Abásfalva, Keményfalva és Gyepes ifjúságát. A köri ifjúsági napokat a megyeszékhelyen, Székely udvarhelyen fejezték be, a helyi szervező legényegylet esti szavaló- és táncversenye hangulatilag is méltó lezárása volt a körnek. Lőrinczy Dénes elképzelései szerint a körutat a keresztúri és küküllői egyházkörökben is folytatni szerette volna, de missziós munkája halaszthatatlanul Bukarestbe hívta. Itt a szervezési munka megkönnyítésére kis kőnyomatos értesítőt indított be Unitárius Hírnök címmel. Első száma örömmel közli, hogy 1932. február 26-án a Sfintii Voievozi utcai református elemi iskolában megtartották az első istentiszteletet, amelyen 28 „atyánkfia” volt jelen. Dobai István, a falufejlesztési bizottság elnöke szerencsére készségesen vállalkozott a megkezdett ifjúsági munka folytatására. 172
