Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

X. Ezerkilencszázharminchárom

Székely keresztáron február végén, a Kévekötés szerint a farsangi mulatságok időszaka dacára, a helyiek mellett Fiatfalva, Alsóboldogfalva, Kissolymos, Nagysolymos, Sárd, Csekefalva és Ujszékely ifjai gyűltek össze, kb. 150-en. A helyi szervezőtárs ezúttal Máthé Sándor, az utóbbi egyházközség lelkésze volt. Az Unitárius Egyház tudósítása szerint2 a fenti egyletek ugyan mind meghívást kaptak, de félreértések, helyi mulatságok és szervezetlenség miatt a konferencián a helyiek mellett végül csak a csekefalvi és alsóboldogfalvi egyletek jelentek meg. A szerkesztő ajánlotta is melegen a szervezőknek, hogy farsang idején tekintsenek el az ilyen konferenciák rendezésétől.

Székelyszentmihályon erre harmadnap Kadács, Kobátfalva, Bencéd, Csehétfalva, Tarcsafalva, Siménfalva és Kede ifjúsága gyűlt össze, itt már Lőrinczi László kadácsi lelkész segítségével. Mindkét helyen a program az előző helyekéhez hasonlóan alakult. Dobai Istvánt és társait útjuk további folytatásában egy prefektusi intézkedés akadályozta meg.

A fogadó egyházközségek a terv iránt a legnagyobb segítséget és együttműködési szándékot nyújtották. A marosi egyházkörbe utazótitkárként még a múlt év végén kiküldött Kovács Domokos főtitkár munkája mellett így az ifjúsági napok rendszere az ifjúsági egyletek nagyobb részét tudta lefedni és munkájában segíteni.

Valószínűleg az új fellendülés előtt álló ifjúsági munkának akartak vonzóbb vetületet adni egy eddig még csak elképzelt eszközzel: az ifjúsági jelvényekkel. A decemberi választmányi ülés határozata alapján ugyanis az Egyetemes Szervezet elkészítette az ifjúsági jelvényeket, papírból, ill. fémből. A papírjelvény 25 mm átmérőjű, kör alakú, gombostűvel lehet kitűzni: domború nyomásban egy szirtről felszálló galambot ábrázol, alatta a felirat: „Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Köre”. A papíranyag a választás kedvéért öt alapszínből készült, rajta a nyomás mindig fehér. Ezeket a jelvényeket az egyleti estélyeken, a műsoros esteken, a mulatságokon és az ifjúsági napok alkalmával lehetett használni. Ide a rendes belépő díjak mellett minden jelvényért fel lehet számítani egy-két lejt, s amíg az Egyetemes Szervezet csak 50 bánit kér egy-egy jelvényért, a maradék bevételi forrás is lehet.

2 UE, 1933/február.

173