Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
X. Ezerkilencszázharminchárom
X. Ezerkilencszázharminchárom Falumozgalom, népfőiskola, szövetkezetépítés, társadalmi munka „Csak tovább, ifjú barátaim. A munkamező nagy, az aratnivaló sok, eljön a mi aratásunk ideje. Legyünk jól felkészülve arra.” Jó pár éve nem indított évfolyamot az Unitárius Közlöny úgy, hogy benne az ifjúsági munka is körvonalazódjék. Ilyen szempontból a régi idők Közlönyének ifjúság-pártiságát idézi az 1933. januári szám, ahol Ürmösi Károly DFEIKESz-alelnök felvázolja az év tennivalóit és prioritásait: egy helyzetfelmérő kérdőív kiküldése, alapszabályzat-minta és általános munkaprogram terjesztése, a Kévekötés fenntartása, az utazótitkárság főtitkárságra való ideiglenes rákapcsolása, ifjúsági napok szervezett beindítása, egyleti jelvény kiadása.1 Az 1933-as év egyleti berkekben is az ifjúsági napok újraindításának meghirdetésével indult: a Kévekötés januári számában Lőrinczy Dénes részletesen kifejti, hogy miért annyira szükséges azok minél gyakoribb tartása. Szerinte a nyári konferenciákra a falusi ifjúság „nem-igen” jut el, a távolság vagy a sok munka miatt. A velük való érintkezést csak akkor lehet eredményessé tenni, ha őket a munka szünetében otthonaikban keressük fel. Erre nyújthat keretet egy-egy központi fekvésű helyen „baráti találkozók” megszervezése: a cél ugyanitt az egyes egyletek egymáshoz kapcsolása, az Egyetemes Szervezet irányelveinek hatékony feldolgozása. Februárban és márciusban ugyanitt a találkozók remek eredményeiről Taar Gizella nagyajtai vezető és Szabó Sámuel számolt be: kissé hihetetlennek hangzik, hogy mindenütt az előre jelzett pontos időben és a teljes siker jegyében zajlottak. Az ifjúsági napokat január végén a háromszéki körben kezdték el tartani, majd az udvarhelyiben folytatták. A beindításra és levezetésre maga Lőrinczy Dénes Egyetemes Szervezet-elnök vállalkozott, nyilván a köri vezetők és a helyi lelkészek segítségével - er-1 UK, 1933/15. 171 P"M\\
