Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

VII. Ezerkilencszázharminc

szervezeti kérdésekben nem szavazhatnak, más tárgyakhoz hozzászólhatnak és szavazhatnak is (31).

Jelen alapszabályt addig tekintették érvényesnek, amíg egy egyetemes konferencia meg nem változtatja. A DFEIKESz vagyona, feloszlása esetén, a Dávid Ferenc Egylet tulajdonába megy át. E szabályzatot 1930. augusztus 28-án a nagyajtai egyetemes konferencia kötelező jellegűnek ismerte el (32-33), de amint az természetes, attól kezdődően minden évben a szükségletek szerint változtathattak rajta.

Egy Ferencz József elnöksége által irányított választási bizottság kijelölése után a napot a már sötétedő templomban Ekárt Andor imája zárta be. A Kévekötés konferenciai száma orgonajátékot is betervezett, ezt azonban az idő előrehaladottsága miatt valószínűleg halasztották. A konferencia kántora egyébként mindvégig Nagy Sándor teológiai hallgató volt. Az esti program filmbemutatással zárult: Balázs Ferenc kísérő szöveggel felvételeket mutatott be világjáró körútjáról.

Másnap Fikker János reggeli áhítata után a konferencia első előadását Lőrinczi László tartotta Az erdélyi magyar unitárius falusi ifjúság problémái címmel21. Az ifjúság nevelésében kulcsfontosságú szerepet betöltő tényezőket sorolt fel. A legelső a vezető maga, egy jó vezető mindent pótol, őt nem pótolja semmi. Eredményes munkát csak ott lehet végezni, ahol az egyházközségi ifjúsági szervezet a vasárnapi iskolával kezdődően az ifjúsági körön át a fiatalság egészét egybefogja. A szervezeti keretben a tagokat nem ismeretekkel kell tömni: önképző módszerrel, játszva kell tanítani, hogy a jó szokások a fiatalok vérévé váljanak. Ehhez a munkához vonzóan berendezett és kellően felszerelt ifjúsági otthonra van szükség. Mindezek által olyan családias légkört kell teremteni, ahová a fiatal vonzódik és ahol jól érzi magát.

Ez a családias légkör azonban eléggé ritka öröm: a legtöbb helyen megfelelő ifjúsági helyiség hiánya, máshol az egyházközségek vezetőinek érdektelensége nem engedi megszületni. Több felszólaló is megerősítette, hogy a lelkészek és tanítók többet is tehetnének az ifjúsági szervezkedés terén, és módszereik megválasztásában „nagyobb körültekintéssel kellene eljárjanak.” A hozzászólások hatására a konferencia elhatározta, hogy a következőkben súlyt helyez if21 Az előadás kivonata megjelent a Kévekötésben is (III/l, 13.)

125