Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
VII. Ezerkilencszázharminc
oldalon díszelgő vezércikk jelezte, a „Nagyajta-Bölön-Ürmös”-i 18 ifjúsági konferenciát. A helyi szervezés teljesen a Taar Géza lelkész vezette nagyajtai fiatalok vállát nyomta, úgy látszik, előbbi időközben megbocsátott nekik - ide kellett a rendezvényt megelőzően bejelentkezni. Az elszállásolás helybeli családoknál történt, a közös étkezést a nagyajtai vendéglőben oldották meg, az ellátás napi 60 lejbe került - az arányok tudatosításaképpen a konferencia utazási költsége pl. Kolozsvártól Nagyajtáig 820 lejbe került. Ide érkezett meg a választmány teljes díszben a nyitó nap reggelén, hogy délelőtt még egy választmányi gyűlést tartsanak az előkészületek állapotáról - őket az apácai állomáson fogadta a nagyajtai egylet küldöttsége, sőt lelkésze is. A választmányi ülésen feltűnést keltett Szent-Iványi Sándor távolmaradása, aki ráadásul még „kimentését sem kérte” - hiánya felett azonban hamarosan mindenki napirendre tért, és annak okát sem keresték többé. Délután, a telt templomban 200 főnyi fiatal hallgatóság előtt a helyi lelkész imája után Dr. Vajda Béla elnöki megnyitójában összefoglalta az eddigi megvalósításokat és felvázolta a jövőbe mutató feladatokat. A nagyajtai ifjúsági egylet köszöntését Darkó Béla teológiai hallgató tolmácsolta, majd Mikó Imre olvasta fel titkári jelentését a dicsőszentmártoni konferencia óta eltelt egy év eseményeiről.19 Eszerint a fő cél az Egyetemes Szervezet megalakulása után az országos ifjúsági munka tényleges kiépítése volt. Ennek gerincét a falufejlesztés, a Balázs Ferenc vezetése alatt álló vetítőgépes akció és a Kévekötés 4 számának megjelentetése alkotta. Az Egyetemes Szervezet három diapozitíves vetítőgépet vásárolt, a műsort úgy tervezték meg, hogy minden előadáson részben vallásos, részben ismeretterjesztő, földrajzi, erdélyi jellegű vagy tréfás-humoros képek szerepeltek. Egy előadás hat-hét képsorozatból, 120-150 magyarázó szöveggel ellátott képből állt. A gépeket falusi legények napi 50 lej ellenében kézben hordozták faluról falura. 1929 novemberétől 1930 márciusáig, 150 nap alatt a vetítőgépek 100 egyházközségben fordultak meg, összesen 161 előadást tartottak. A vetítésnek olyan sikere volt, hogy nemcsak önmagát fizette ki, de jövedelméből jelent meg a Kévekötés első száma is. Érdekességképpen hadd álljon itt a diavetítők teljes anyagtára: az első gép a Jézus élete, Erdélyi unitárius templomaink, Ausztria 18 UK, 1930/165. A jelentés szövege Mikó kézírásában maradt ránk, valószínűleg éppen munkapéldánya, sok betoldással-kiegészítéssel. 121
