Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

VII. Ezerkilencszázharminc

és Hollandia, Mezőgazdaság, Torockói arcok, Egy indiai falu, Lu­das Matyi története című képsorozatokat vetítette; a második a Dá­vid Ferenc élete, Unitárius arcképek, Amerika, A levegő meghódí­tása, Székelyföldi arcok, Csorna Sándor sírja, Ferenc vitéz a szamá­ron címűeket, míg a harmadik a Palesztina, Erdélyi unitárius temp­lomaink (2. rész), A balkáni államok, India, a mesék országa, A szén kialakulása, Székelyföldi arcok (2. rész), Don Quijote témájú kép­sorokat vetítette. A filmvetítő párizsi filmeket ontott magyar szöveggel, román, francia és német felirattal: a New York, Niagara, A zene hatása az állatokra, Afrikai majomfogás, A méhek élete, Nappal és éjjel, A szerzetesek és az osztriga, Japán gyermekei, Japán művészek élete, A japáni rizstermelés, Salamon ítélete, Jeruzsálem, Az üveggyártás, Ugrás egy repülőből címűeket. Emellett az ipari tanonckérdés kezelésére a Kolozsvárra került tanulókat többször meglátogatták teológiai hallgatók is, az Egyete­mes Szervezet indítványára. A Boros püspök által kitűzött zsoltár­pályázattal kapcsolatban felvetődött egy ifjúsági daloskönyv kérdé­sének gondolata is, kivitelezésével Balázs Ferencet, Szent-Iványi Sándort és Mikó Imrét bízták meg, már kiadás előtt állt. A fiatalság részt vett a dévai emlékünnepélyen, a külföldiekkel az ott tanuló akadémiták útján kapcsolatot tartottak fenn. Tervbe vették egy ifjú­sági jelvény elkészíttetését, felvetődött egy népfőiskolái intézmény beindításának ötlete is. A pénztárosi jelentés, majd a köri alszervezetek és az egyház­­községi egyletek beszámolói következtek. Utóbbiak csak kevés hely­ről érkeztek, meglepően színvonalas munkát mutatott a brassói, mészkői és ürmösi egyletek jelentése. A budapesti Brassai Sámuel unitárius ifjúsági egyesület köszöntését Kriza Kálmán hozta, Feren­­czy Géza egyébként Nagyajtán élő főgondnok pedig az Egyetemes Egyház üdvözletét tolmácsolta. Ezután került sor a választmány által már megvitatott és az idő­közben beérkezett módosító javaslatokat is figyelembe vevő alap­­szabályzat feldolgozására. Bár mindenképpen érdemesnek tartottam részletesen is áttanulmányozni ezt az első, a dicsőszentmártoni kon­ferencia módosításait is tartalmazó „egyetemes” alapszabályt20, az alábbiakban mégis inkább csak vázlatosan ismertetem. Felépítése pa­ragrafusokra oszlik, azon belül esetenként magyarázó cikkelyek és 20 A DFEIKESz Alapszabálya, 1930, gépelt formában. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom