Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

V. Ezerkilencszázhuszonnyolc - VI. Ezerkilencszázhuszonkilenc

A gyűlések tartása helyenként változik, néhol hetente egyszer találkoznak a téli hónapokban, de olyan is van, ahol a kör saját helyisége minden este nyitva van, és várja azokat, akik oda kívánkoznak. Ahol lehet, ajánlatos ez utóbbit bevezetni, tüzelőfát a tagok szerre hozzanak. Minden faluba több újság jár, átolvasás után azokat a kör számára el lehet kérni. Emellett különböző játékokat is be kell szerezni, pl. sakkot, malmot, asztali kuglit, „ping-pongozásra” alkalmas asztalt. A falra hasznos hirdetőtáblát kiakasztani. A kör helyiségét széppé és otthonossá kell tenni: képeket lehet kérni vagy festeni („a székely mindenhez ért, ha reászorítják”).

Az üléseket ajánlatos társasjátékkal kezdeni. Utána lehet csak igazán komolyabb beszélgetésre összeülni, ebben nem kell mindig a lelkész vagy a tanító előadását várni, önerőből is lehet beszélgetést kezdeményezni. Ha ebbe beleunt a társaság, valaki olvasson verset, s aki ért hozzá, énekelhet is. Jó kezdeményezése lehet ez is egy dalárda kialakításának. Ezen szabadabb jellegű estek mellett minden héten egyszer rendes gyűlést kellene tartani, amolyan önképzőszerű programmal.

Itt minden tagnak jelen kell lennie, lehet játszani, amíg mindenki begyűl. Egyházi ének után az elnök felkéri az előre bejelentkezetteket, hogy szavaljanak, énekeljenek vagy olvassanak fel. Minden szereplést el kell bírálni, mert így lehet a legjobban tanulni belőle. Ezután a munkaprogram kérdéseit lehet rendre venni, s a lelkész vagy tanító vezetése mellett azokat megtárgyalni. A folyó ügyek megbeszélése után az estet ima és ének zárja.

Az ifjúsági munka elvei alakulásának egyik láncszeme Balázs András udvarhely-köri esperes Egyházi Képviselő Tanácshoz intézett beadványából32 olvasható ki. Felindult hangon kérte a Tanácsot: mondja ki, hogy minden unitárius nevet viselő egylet a helyi unitárius egyházközség ellenőrzése alatt álljon, vagyonát vegyék az egyházközség számadásába és kezelésére. Kérésének oka azon esperesi vizsgálószéki kiszállásain szerzett tapasztalata, hogy több helyen a nőszövetség vagyonából más vallású is részt kért, s ezért ott belső harcok dúlnak. Egy másik helyen az unitárius ifjúsági egyletet községi ifjúsági egyletté akarták nyilvánítani s 35 000 lejnyi vagyonát „elkonfiskálni.” A Tanács az ügyet véleményezésre kiadta a Dávid Ferenc Egyletnek, az Unitárius Lelkészkömek és az Unitárius Irodalmi Társaságnak, további alakulása ismeretlen előttünk.

32 90/1929, Esperesi Hivatal

106