Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
VII. Ezerkilencszázharminc
VII. Ezerkilencszázharminc A Kévekötés; rendszerek, szabályzatok. „A tanítás régi módszerei mellett f ítos lenne egyes vallási szokások elsajátítása, vérré váltása, egy unitárius életfelfogás gyakorlatok útján való felépítése. A régi nevelési eszközök mellett szükség van új, élményt nyújtó eszközökre is: játékok, ünnepélyek, kirándulások, beszélgetések, áhítatok, imádkozás, énekek, egyes kérdések közös megvitatása. A szervezeti keretben a tagokat nem ismeretekkel kell tömni: önképző módszerrel, játszva kell tanítani, hogy a jó szokások a fiatalok vérévé váljanak.” Az Unitárius Egyház januári száma elismeréssel szól az ifjúsági munkáról. Ütő Lajos szerkesztő egyenesen a vezércikkben örvend, hogy a határozott lendületet vett Ifjúsági Egylet erős kezek által irányított jövője biztató. „E kezek ereje azonban inkább a kitartásban izmosodjék, mint a túl erős, mindent összefogó markolásban” - véli. A lap ugyancsak pozitívan fogadta az új ifjúsági kiadvány érkezését is. Annyi aggodalma azért volt, hogy mivel a falusi ember nehezen tud pénzt előteremteni, félő, anyagiak hiányában a kezdeményezés megbukik. 22-24 évvel azelőtt szintén tervbe vették a Dávid Ferenc Egyletben egy ifjúsági lap kiadását, s akkor is az anyagi fedezet miatt maradt el. Javaslata szerint talán mégis jobb lenne a szükségletet az Unitárius Közlöny útján kielégíteni... Ütő Lajosné férjével ellentétben elvi szempontból közelíti meg az ifjúsági témát, amikor arra a kérdésre próbál válaszolni, hogy Miről feledkezünk meg az ifjúság nevelésénél?1 A Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletek alapcélja: az ifjúság hasznos elfoglalása, hogy az iskolából kikerülve ne káros hatások alá kerüljenek - még nem elég. Az egyleteknek az erdélyi magyar unitárius emberiség fejlődését és a magyarság, unitarizmus fennmaradását is szolgálniuk kell. Ebben a szolgálatban véleménye szerint csak egy jól megírt tervezet irányítja: a Kiss Károlyé, amely az ifjúság életkörülményeinek megfelelően nyújt hasznos ismereteket, tehát a valláserkölcsi nevelés mellett gazdasági, egészségtani, földrajzi és történelmi oktatásban is részesíti. 1 UE, 1930. április. 107