A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 3. évkönyve 1903-1904 (Budapest, 1904)
V. Felolvasó ülés
Gl nevei örökre hozzá lesznek fűzve az assziriológia történetéhez, különösen kiválik az angol Henry Layard. Tulajdonképen ő fedezte föl Ninivét és ő találta meg az itt rejlő, ezernyi Írott agyagtáblácskából álló könyvtárat is — A Tigris folyását követve Ninivétől délre volt Kalhi, a Mózes I könyvéből (X. fej. 11.) ismert Kalah város, a melyet ma a Nimrud romhalom jelöl. A törmelék itt a nagy paloták egész sorát takarja el. E paloták közül már Layard hármat kiásott: Assurnazirpal, II. Salmanassar és Assarhaddon palotáit. — Mind e városoknál újabb keletű volt Dur-Sarrukínu, vagyis „Sárgon vára,“ a mely a mai khorsabadi romoknak felel meg. A régi Mezopotámiának bizony valamennyi városa romba dőlt, de még a törmelékekből megmentett töredékek is ékesen szóló tanúi az egykori fénynek, pompának. A legfontosabb azonban az, hogy az emlékek fölvilágositásokat nyújtanak az emberiség régi művelődéséről. És valóban bámulatosak ez emlékszövegeknek és a bibliai iratok tudósításainak, legendáinak és mythosainak közelebbi vizsgálat alkalmából mutatkozó párhuzamuk és érintkezési pontjaik! Ezekhez tartozik pld. a babyloniaknak a világ teremtéséről szóló legendája, amelynek kezdete a következő: „Azon időben, midőn fent az ég nem volt még megnevezve, a földnek lent neve még nem volt, nemzőjük az őslcezdet óceánja és anyjuk a zugó Tiámat vizei egybegyűltek, a mezők határolva nem voltak, barázdák nem látszottak: azon időben az istenek egyike sem létezett, nevet nem viseltek, rendeltetésük nem volt. Azután megszülettek az istenek.“ stb. Az istentisztelet, vagyis az istenek tiszteletének gyakorlati nyilvánulása a babiloniaknál is épen úgy, mint az izraelitáknál áldozatokból és imádságokból állott. Voltak tömjén-, állat-, és italáldozatok, a melyeket csakis határozott törvény által szabályozott körülmények között és pontosan előirt szertartások szerint volt szabad bemutatni. Az imádságokban az Isten kegyelmét magasztalták és dicsőitették, hatalmát énekelték és haragját kérlelték meg A mindeddig ismeretes imák legnagyobb része sumér nyelven van Írva, helyenkint sémi nyelvű forditással. ügy
