A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 3. évkönyve 1903-1904 (Budapest, 1904)
V. Felolvasó ülés
látszik, hogy a babilóniaiak a sumer nyelvet nemcsak irodalmi nyelvnek használták, hanem szent nyelvnek is, körülbelül úgy. mint az izraeliták még ma is a héber nyelvet, és hogy az legalább is ugyanolyan szerepet játszott, mint a la' in nyelv a rómaikatholikus egyház liturgiájában. Ez imádságok amellett igen költőiek és helyenkint a biblia legszebb zsoltáraira emlékeztetnek. Egy jellemző példa a következő: „Magasztos istennő, kinek parancsszava uralkodik, Hozzád fohászkodom: Mi jó nekem, tedd meg, Istennő, nekem, ki már ifjúságom óta a bűnhöz vagyok kötve. Etelt nem ettem, sirás az egyetlen, üdülésem; Vizet nem ittam, könnyek voltak az italom. Szivem nem volt víg, lelkem nem örült: Fájdalmasan bevallom: Sok a bűnöm, hangulatom nyomott. Oh Istennőm, taníts tetteimet megismerni, Bocsáss meg, takard be bűnömet, Emeld föl arczomat /“ •XÉs most nagyon tisztelt és ájtatos hallgatóim figyelmét oly emlékre bátorkodom felhívni, a mely minden tekintetben érdeklődésünket kiérdemli. Még kevéssel ezelőtt a Mózes-féle törvényt jelölték és jellemezték a legrégibb törvénygyűjteménynek. Az I. de Morgan vezetése alatt álló franczia expediczió azonban 1901. évi deczember és 1902. évi január havában Susa Akropolisának halmán hatalmas dioritkő három töredékét ásta ki, a melyek sok évszázaddal régebbi törvénygyűjteményt ismertettek meg velünk. E három töredék szerencsés véletlen folytán egy egészszé volt összeilleszthető és ma a párisi Louvre látogatói megcsodáljak bennük az emberi szellemnek már a régi ó-korban teljes kifejlődésre jutott működését. A kő felső részének elülső oldalán levő dombormüvön Saunas isten van ábrázolva, a mint trónján ülve a maga előtt álló Hammurabi-nak, a babilóniaiak királyának utasításokat ad, hogy — mint az alább álló szövegből kitűnik — „országának igazságos törvényt és jámbor erkölcsöt“ adjon. Erre 282 törvény következik, a melyek az összes perkérdéseknél : vevést és eladást, bérbeadást és kölcsönt, lopást, rablást, gyilkolást, szándékos és véletlen ölést, idegen tulajdon károsítását stb. illetőleg a bírónak az Ítélet hozatalánál alapjául és irányadóul szolgáljanak. E mellett a munkás és munkaadó között levő viszonyokat, házasfeleknek egymással szemben fenn-
