A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 3. évkönyve 1903-1904 (Budapest, 1904)
II. Felolvasó ülés
II. Felolvasó ülés. (1903. november lá.'i 1. Orgona-ábránd..................................................... 1. „Stradella 1667“ (solo)...................................... 3. Ima........................................................................ 4. Huber S.: „Szőzatváltozatok“ (vonós-négyes) előadják.......................................................... 5. „A reformátor“ (értekezés) irta és felolvassa 6. „Gondolatok a börtönben“ (költ.).................... 7. Orgona-ábránd..................................................... Kiausz G. Szendrői Lajos a m. kir. Operaház tagja. Józan, esperes. Friedman Oszkár Halmos Gusztáv dr. Vass Ármin Vaskó Dezső a posta-táv. zeneegyosiilet tagjai. dr. Boros György theol. dékán. Józan Miklós. Krausz G. Dávid Ferencz mint reformátor. — Felolvasta 1903. november 14-én dr. Boros György theol. dékán. — November 15. az unitárius vallás történelmében gyásznap. Magyar reformátora, Dávid Ferencz a dévai várban e napon hunyt el. Fogoly volt, országának rabja. Beteg volt, a gyarló test kinjait viselte. Szabad lett, mert testileg meghalt. Élni kezdett, mert lélekben feltámadott. Dávid Ferencznek is, mint a legenda-hősöknek, csak egy-egy nagy tettéről lehet tudni. Születése a reformáczió nagy korszakának első kerekszámával van jelölve (1510). Halála napjának 1579. utolsó őszhónapja közepét, (15) tudtuk, de egy újabb adat előbbre teszi s ennek következtében ezután nov. 15. az unitárius vallás történelmében nem gyász, hanem öröm, nem halál, hanem a feltámadás napja. A kő elvétetett a sirról. A kik e napon, vagy mint mi, előestéjén összegyűlünk, nemj a halál gondolatával, nem is annak (okaival foglalkozunk. A kereszténység nem a nagypénteket, hanem a husvétot tartja főünnepnek. Ki törődnék hosszasan aJudásokkal, akik amúgy is saját szennyes kezük-2
