A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 3. évkönyve 1903-1904 (Budapest, 1904)
II. Felolvasó ülés
18 kel vágják el életük fonalát? Legfenne'ob a kiengesztelődés megbocsátó szavával igyekszünk feledtetni a bűnös tettet, mely annak halál, de ennek átok volt. A XX. század 1903- október havában a kiengesztelö'dés emlékoszlopát állíttatta Kálvin utódaival a Servét máglyája helyére. Azt hiszik a kezdeményezők, hogy a múltnak tesznek elege pedig a jövőnek vetnek uj fundamentumot. A jövő okosabb és jobb kell, hogy legyen a múltnál. Némelyik ember egész életében mindig csak botlik és esik s mégsem lesz okosabb. Az emberiség józanabb az egyesnél. Kevesebbszer téved s igyekszik helyrehozni a hibáját, mert nagyobb távlatból szemléli az eseményeket s nem akad fenn egy-egy kicsinységen, a mi talán nem is hátrány, hanem épen előny, mert fölhivjaa figyelmet arra, ami igazán szép. Midőn ünnepnapot keresünk magunknak a múltak emlékei között, okulni akarunk. Lelki ösztönünk azok felé tereli figyelmünket, a kiknek örökében vagyunk. Ha kezük munkáját látjuk, ha lábuk nyomait felfedezzük, érezzük, hogy közeledünk otthonunkhoz, hol uj erőt gyűjthetünk. Ha lelkűk szavát halljuk, önkéntelenül úgy felelünk, mint az egykori próféta-növendék Sámuel: szólj Uram, mert hallja a te szolgád. Az unitárius vallás a XVI. század eszmeáramlatainak egyik eredménye. Kérdezik, megilleti-e a protestáns név? Vitatják „Keresztény“ jelzőjét. Hajdan a korinthusi keresztények is hol Apollos, hol Pál, hol meg Kefás nevéhez ragaszkodtak, holott nekik is megmondatott: nincs az ég alatt más név, amely által megtartatunk, mint a Krisztusé, aki ama názáreti Jézus. Az unitárius vallás nem annyira a keresztény cselekedetei\ hanem a keresztény hit reformja. Minthogy pedig a hit olyan dolgoknak tudása, a melyek nem láttatnak, nyilvánvaló, hogy erre csak azután került sor, miután a többi kérdés már némileg tisztázva volt. Mi tehát a hitujitás munkásai közül egyet sem zárunk ki a munka érdeméből, a minthogy az a februári nap, a mely az első hópelyhet elolvasztja, nem zárható ki a tavasz nagy műhelyéből. De valamint a tavaszi nap sugarának inkább csak fénye, ifjú üdesége és a vele ébredő reménység élvezhető, mert melegét leköti a hó és jég hidege, úgy a szellemi átalakulás munkájának is. Először rombolni kell. Azt a jégkérget, amely a pillanatig tartó melegség alatt fölolvadt, megfagylalta a rá következő éjszaka dermesztő hidege. A tegnapi kezdeményező munka ma akadály, de holnap s azután az idő végtelen tengerében
