A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 2. évkönyve 1902-1903 (Budapest, 1903)
II. Felolvasó ülés
18 híven szolgáló férfiak (Thordai Máté és János, Némethi Gergely, Deesi András, Patnai István, B. Losonczi István és András, Kmita András) vallásos érzülete. — Szentmártoni Bodó János kolozsvári lelkész, kora kedvelt költője, könnyen folyó verseiben számos eseményt dolgozik fel, még Kolosi Török János kolosi tanító, ki már bizonyos gonddal dolgozik és Vinczi György toroczkói tanító, a tanitó-irányt kedvelik, Varsolczi János pedig egyes alkalmakra pengeti meg lantját A drámairás terén Derzsi István tordai igazgató próbál szerencsét. Thordai Szaniszló Zsigmond elbeszélése hitfelekezete bujdosásáról nem érdektelen. A verses szárnypróbálgatások sorából a magyar színészet története egy buzgó írónak, Felvinczy Györgynek, az első magyar színigazgatónak nevét örökíti meg. * * * A XVIII. század 80-as éveinek szabadabb szelleme alig érinti Íróinkat. A unitáriusok legjobbjainak anyagi és szellemi erejét az egyház és iskola falai tördelt réseinek kijavítása foglalta le. A XIX. század 20-as évéig alig terjed az irodalmi munkásság másra, mint egyházi beszédek (Nagyajtai Lázár István dr., Körmöczy János püspökök, Ferenczy János kolozsvári lelkész, Sylveszter György tanár stb.) és egy-két tanitó-könyv Írására. (Nagyajtai Molnos Dávid, Mihály György). A XIX. század elején már a nemzet politikai és irodalmi életével együtt az unitáriusok szellemi élete is felpezsdül. A nemzeti művelődés bajnokai közt egy fiatal theologus az első, ki költői formában, a nemzet dicső múltjának felidézésével akar nemzetébe erőt önteni; Aranyosrákosi Székely Sándor, a későbbi püspök ez az ifjú. Eposzt ir a hunok honfoglalásáról (Székelyek Erdélyben). A nemzet megérti, a reformkorszak legnagyobb költője, Vörösmarty lelkesedéssel olvassa s Zalán futásában lángra lobban a szikra. Székelyt nem annyira költői ereje, mint lelkesedése tette költővé. Ódái és egyházi énekei magasztos lelke kifejezői. A nemzeti művelődés eszméje serkenti történeti munkái megírására. A fellendült irodalmi élet nem egy költői hangulatú, sőt tehetséges verselőnket vonta a folyóiratok és zsebkönyvek munkatársai sorába. A fiatalon elhunyt Szentiváni Mikó Mihály költeményeiben az egyszerű, őszinte érzés és hang szólal meg. Szolga Miklós, Koronka Antal és József, id. Veres József, Kelemen Lajos, Kanyaró Pál, Kozma Gergely, Martonosi Gáljjy József és Bölöni
